Közös Örökségünk Kutatótábor a Soproni Közgázzal és a Benedek Elek Pedagógiai Karral

A határon átnyúló kultúrtáj magyar oldalán az egyhetes kutatótábor (5 nap, 4 éjszaka) a közös kezelési terv súlyponti területeihez kapcsolódva (természet, épített elemek, táj, kultúra, hagyományok, turizmus stb.) és a világörökségi táj változásainak nyomonkövetése (adatgyűjtés és monitoring) kutatási programjához kapcsolódva a helyi szakértők közreműködésével valósult meg. A hallgatók olyan új ismeretekhez jutottak, amelyek jól kiegészítik az egyetemi tanulmányokat, és amelyet a résztvevők a későbbiekben is hasznosítani tudnak szakmai pályájuk során.

A tábor öt napja alatt fokozatosan tárult fel a hallgatók számára a lenyűgöző táj, a jellegzetes települési arculat, a turizmus településképet formáló tevékenysége, a helyi épített, szellemi és természeti örökség, és mindezek megjelenése a helyi oktatási, nevelési és környezetpedagógiai programokban.

A kutatótábor során a fiatalok szakmai előadások keretében ismerkedtek a világörökségi terület fenntartásával és kezelésével kapcsolatos teendőkről, feladatokról, a térségi turisztikai kínálatával és fejlesztéseivel.

Az első napon Ivanics Ferenc elnök úr (Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület) megnyitója és szakmai előadását követően a Fertő-táj építészetéről, a tervtanács működéséről, a közös célokról és eddigi eredményekről Dr. Veöreös András (ICOMOS) egyetemi docens tartott előadást. Az osztrák projektpartner részéről Michael Schimek, magyar oldalról Dr. Tirászi Ágnes világörökség gondnoksági referens módszertani előadásaikban a tájmonitoring fontosságáról és annak lehetséges módszereiről beszéltek, amely a csapatoknak egyúttal útmutatóul is szolgált a projektfeladatok kivitelezéséhez.

A Fertő-tájat közösen fedeztük fel a tábor második napján. Buszos kirándulásunk első állomásánál, a fertőújlaki Borsodi-dűlőnél a természeti örökségről, majd a fertőszéplaki Peisonia Látogatóközpontban a Széchényi-kastélyban az épített örökségről és a látogatómenedzsmentről hallhattunk ismertetőt. Ebédünket a hidegségi Grubits-portán költhettük el igazán autentikus környezetben. Grubits János fafaragó, helyi lakos a csőszkunyhókban meleg fogadtatásban részesítette az átfagyott csapatot. Vendégszeretete és a helyi örökség megőrzése iránti elhivatottsága mindenki számára lenyűgöző volt, feledhetetlenné téve az itt szerzett élményeket.

A hallgatók átélhették az aktív turizmus szépségeit és kihívásait, a kenuzásnál és a kerékpározásnál is küzdeni kellett az időjárás elemekkel. Hol az eső, hol a kellemetlen szembeszél okozott nehézséget, amelyet azért végül sikerült leküzdeni.

A kutatótábor során a csapatok előre meghatározott projektfeladaton dolgoztak, melyek a turisztikai kereslet és kínálat, attrakciófejlesztés, látogatómenedzsment, online és offline felületeken való megjelenés, kitáblázottság, településkép és településkapu, helyi társadalom változása és kohéziója, oktatási és nevelési intézmények szerepe a táj értékeinek megismertetésében és a társadalmi kohézió erősítésében témaköröket ölelték fel. A kerékpáros terepi bejárás mellett a csapatok interjúkat

folytattak szakértőkkel és helyi lakosokkal. A kutatások eredményeit a csapatok pénteken prezentálták, belefűzve saját javaslataikat, véleményeiket.

Az élmények közül kiemelendő a sarródi és a fertőhomoki tájházaknál töltött két este, a finom vacsorák, a szívélyes fogadtatás és a találkozás a helyiekkel, köztük térségi polgármesterekkel.

Köszönjük a Szervezőknek, és mindenkinek, aki interjúalanyként, mentorként, előadóként, vendéglátóként, sofőrként hozzájárult a tábor sikeréhez!

A kutatótábor a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület Common Heritage ATHU136 (A Fertő-Neusiedler See világörökségi terület közös menedzsmentjének kialakítása) megnevezésű Interreg projekt keretében valósult meg.

Galéria >>>