A szerelem nyers és őszinte arca a színpadon- verbatim színházi varázslat a Soproni Egyetemen

„Oda kell figyelni egyik a másik társára. A szerelem az egy teljes odaadás, félreteszed a saját érdeked és a másik érdekét nézed” – egy 46 év után elvált, több mint hetvenéves asszony gondolatai ezek. A „Szeretett szeretetnyelvünk” című darab műfaja verbatim, amelynek jelentése „szóról szóra”. Ez egy színházi alkotói módszer, amelynek során valós személyek valós monológjai kerülnek színpadra.

„Lehet az, hogy szereti az egyik a másikat de nagyon fontos, hogy nem lehet féltékenynek lenni. Én féltékeny voltam a feleségemre, de nem mutattam ki neki!”

Az előadás létrehozását egyéves gyűjtőmunka előzte meg.  A Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves prózai színművész osztályának tagjai határon túli magyarokat kerestek meg Marosvásárhelyen, Újvidéken, Zentán és Komáromban. Interjúkat készítettek az utca emberével esküvőkön, színházban, templomban és idősek otthonában.

Hogyan kell jóban maradni azzal, akit szeret? – kérdezték az idős kőművest.

„Mindig az ember kedvében kell járjon. Ha benne bízom, őt szeretem, nem csalom meg, meg fordítva”

A fiatal előadók olyan átéléssel személyesítették meg a színpadon korábbi riportalanyaikat, hogy valóban elhittük több mint hetven éves embereket látunk, hallunk a színpadon. Gondolataik a nézőkben folytatódtak. A darab egészét áthatotta az a bizalom, mellyel az idős emberek legbensőbb titkaikba, érzéseikbe avatták be a művészeket. Köztünk élő emberek, valódi gondolatait hallottuk, újra és újra.

„Létezik az igaz szerelem? Igen, létezik, sajnos! 72 éves vagyok, de 40 évesnek érzem magam…

Az országhatáron túlról érkezett régi és új történetek ízes magyar nyelven hangzottak el, melynek elsajátítása is külön feladat elé állította az ifjú alkotókat. Ettől lett kerek egész, alig vártuk, hogy újabb karakter lépjen színpadra.

„Tudom, hogy a jóisten nekem is valakit szán, az kalap, kabát! Csak kell, hogy magamat is szeressem”

A szerelem szó a magyar nyelvben a szer- ősi tőre vezethető vissza, amely eredetileg „társul”, „kapcsolódik”  jelentéssel bírt- hangzik el a darabban.  Valószínű, hogy Bálint Erzsébet – Babuci, a színielőadás egyik főszereplője soha nem nézett utána mit is jelent a szó. De a maga egyszerű módján így beszélt élete párjáról: „Nekem ő volt szabva, ő volt teremtve…és jó szerelmesnek lenni.”

Ilja Bocsarnikovsz és Oberfrank Pál harmadéves osztálya varázslatot teremtett a Soproni Egyetem Ligneum Rendezvényházában. Soproni kötődés, hogy a produkció díszlettervezője és szcenikusa a Soproni Egyetem Esterházy Palota Erdészeti Múzeumát is vezető Tóth Kázmér.

A nézőtérről felállva mindenkinek csak azt kívánhatjuk, találja meg saját „szeretett szeretetnyelvét” és a darabban elhangzott mondatot elkölcsönözve, legyen „olyan szerelmes, mint akinek a seggébe csíptek”!

Fotó: Rombai Péter