A Soproni Egyetem kutatói igazolták az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár hazai megjelenését

Az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) őshazája Kelet-Ázsia, ahol természetes környezetében többnyire csak a legyengült kőrisfákat támadja meg. Más földrészekre kerülve azonban egészen másképp viselkedik. Egészséges fákat is képes elpusztítani, ezért az Egyesült Államokban az egyik legsúlyosabb erdészeti inváziós fajként tartják számon.

A kutatók évek óta számítottak arra, hogy a faj előbb-utóbb Magyarországot is eléri. Az elmúlt két évtizedben folyamatosan terjedt nyugat felé: Oroszországból Ukrajnába jutott, és most már hazánkban is megjelent.

Pirossal a beregsurányi helyszín, ahol a csapda mindkét díszbogarat fogta.

„Tudtuk, hogy közeleg Ukrajna felől, számos fórumon kongattuk is a vészharangot, de azt nem sejthettük előre, hogy pontosan mikor ér ide” – fogalmazott Csóka György.

A SOE ERTI Erdővédelmi Osztálya 2026 májusában, a korai felismerés érdekében csapdákat helyezett ki az Ukrajnával határos kőrisállományokban. Az egyik beregsurányi erdőrészletben június 9-én egy gyanús díszbogár került elő egy csapdából. A példányt Agrilus planipennis-nek határozták.  Ezt követően a világ egyik legismertebb Agrilus-szakértője is megerősítette a faj azonosítását, majd a genetikai vizsgálatok is igazolták, hogy valóban az ázsiai kőris-karcsúdíszbogárról van szó. Ez lett a faj első hivatalosan igazolt előfordulása Magyarországon és egyben az Európai Unió területén.

A díszbogár lárváinak járatai

Miért veszélyes?

A bogár kifejlett alakja mindössze 8–15 milliméter hosszú, de a valódi károkat nem az imágók, hanem a lárvák okozzák. A nőstények petéiket a kőrisek kérgének repedéseibe rakják, a kikelő lárvák pedig a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben rágnak hosszú, kígyózó járatokat.

Ezek a járatok fokozatosan megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fa néhány éven belül elpusztulhat. A sérült törzsekben emellett különböző kórozó gombák is könnyebben megtelepednek, ami tovább gyorsítja a leromlást és csökkenti a fák stabilitását.

A fertőzött fák egyik jellegzetes ismertetőjelei a bogarak D-alakú kirepülési nyílásai. Gyakran a harkályok is felhívják a figyelmet a fertőzésre: amikor a kéreg alatt fejlődő lárvákat keresik, nagy felületen leverik a fa kérgét.

A kifejlett bogarak képesek saját erejükből is nagyobb távolságokra repülni, önerős természetes terjedésük azonban viszonylag lassú. A nagy távolságok leküzdésében az ember akaratlanul is fontos szerepet játszik.

A legnagyobb veszélyt a fertőzött tűzifa, a kérges faanyag, a faapríték, valamint a csomagolóanyagként használt raklapok és ládák jelentik. A lárvák ezekben észrevétlenül utazhatnak akár több száz kilométerre is.

Éppen ezért az inváziós fajok elleni védekezés egyik legfontosabb eleme a fertőzött faanyag mozgatásának korlátozása.

A hazai kőrisek is veszélyben lehetnek

Bár Európában még viszonylag kevés tapasztalat áll rendelkezésre, a kutatások szerint valamennyi hazai kőrisfaj alkalmas tápnövénye lehet a bogárnak. Ez különösen aggasztó, mert a kőrisek egészségi állapota már most sem kedvező.

Az elmúlt években a kőrishajtás-pusztulás nevű gombabetegség, valamint több más rovarfaj is jelentős károkat okozott. Az új inváziós kártevő tovább növelheti ezt a terhelést.

A kőrisek eltűnése nemcsak az erdőket érintené. Számos rovarfaj kötődik ezekhez a fákhoz, a városi fasorokban és parkokban pedig a kőris az egyik leggyakrabban ültetett fafaj.

Mit lehet tenni?

A szakemberek szerint a legfontosabb a korai felismerés. Bár a faj teljes megállítására kevés az esély, a terjedése lassítható, ha időben sikerül időben azonosítani az új fertőzési gócokat.

A csapda feletti törzsrészen látható kéregsérüléseket a lárvák és bábok után kutató harkályok okozták.

Ennek érdekében Magyarországon is folyamatosan bővítik a csapdahálózatot, fejlesztik a monitoringmódszereket, és együttműködnek a NÉBIH szakembereivel. Egyes országokban már speciálisan kiképzett keresőkutyákat is alkalmaznak a fertőzött fák felkutatására.

Csóka György szerint most az egyik legfontosabb feladat a faj hazai terjedésének nyomon követése, az esetleges újabb fertőzési gócok mielőbbi felismerése.

A kutatók arra kérik az erdőgazdálkodókat, a természetjárókat és a lakosságot is, hogy ha kőrisfákon szokatlan kéregkárosodást, jellegzetes D alakú kirepülési nyílásokat vagy gyanús, fémesen zöld díszbogarat észlelnek, értesítsék az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályát, illetve a NÉBIH-et. Az inváziós fajok elleni védekezésben ugyanis minden korai jelzés sokat számíthat.