Validálás és verifikáció

A validálás és a verifikálás, mint megfelelőségértékelés az állításokban kinyilvánított információk megbízhatóságának megerősítését jelenti.

A validálás és a verifikálás, mint megfelelőségértékelés az állításokban kinyilvánított információk megbízhatóságának megerősítését jelenti. A validálással és verifikálással végzett értékelés tárgyára használt egyéb kifejezések a következőek: „megállapítás” (statement), „nyilatkozat” (declaration), „kijelentés” (assertion), „előrejelzés” (prediction) vagy „jelentés” (report).

A két tevékenységet aszerint különböztetjük meg, hogy az értékelt állítás milyen időpontra vonatkozik. A validálást a tervezett jövőbeli felhasználásra vagy eredményekre, vagy a már elért eredményekre vonatkozó állításokra (a hitelesség megerősítésére) alkalmazzák.

Mivel az MSZ EN ISO IEC 17029:2020 szabványban szereplő követelmények általános jellegűek, az adott validáláshoz/verifikáláshoz programot kell működtetni. Egy ilyen program tovább részletezi a validálási/verifikálási folyamat lépéseinek, valamint a validálók/verifikálók egy adott ágazatra vonatkozó felkészültségének, fogalommeghatározásait, alapelveit, szabályait, folyamatait és követelményeit. A programok lehetnek jogi keretek, nemzetközi, regionális vagy nemzeti szabványok, globális kezdeményezések, ágazati alkalmazások, valamint egyedi megállapodások a validáló/verifikáló testület ügyfeleivel.

A validálás/verifikálás bizonyosságot ad és bizalmat ébreszt az érintettekben, valamint az állítás iránt érdeklődő felekben. A program bizonyossági szinteket határozhat meg (pl. ésszerű vagy korlátozott szintű bizonyosság).

A validálás és a verifikálás, mint megfelelőségértékelés magában foglalja az állítás megerősítéséről szóló döntést. Ezt követően a validáló/verifikáló testület megállapításként közli a döntést arról, hogy az állítás megfelel-e (vagy sem) az eredetileg meghatározott követelményeknek. A megadott követelmények lehetnek általánosak vagy részletesek (pl. az állítás mentes a lényeges valótlanságoktól). A vonatkozó program további lépéseket határozhat meg a validálási/verifikálási folyamaton belül.

Annak meghatározásakor, hogy az ügyfél állítása megerősíthető-e, a Szervezetnek információkat kell gyűjtenie, és teljes körű ismereteket kell szereznie a meghatározott követelmények teljesítéséről. Ez magában foglalhatja az adatok és tervek megfelelő értékelését, a dokumentáció átvizsgálását alternatív számítások elvégzését, a helyszínek felkeresését vagy az emberek megkérdezését.

Validáló/verifikáló testületek lehetnek az állítást benyújtó szervezet (első fél) belső területei, olyan testületek, amelyeknek felhasználói érdekeltsége van az állításban (második fél), vagy olyan testületek, amelyek függetlenek az állítást benyújtó személytől vagy szervezettől, és nincs felhasználói érdekeltségük az adott állításban (harmadik fél).

A Soproni Egyetem Környezeti Információ Validáló és Verifikáló Testülete (továbbiakban: Szervezet) tevékenysége az alábbi megfelelőségértékelési területre terjed ki:

1. Környezeti információ megfelelőségértékelés (validálás/verifikálás).
2. Az alábbi formájú környezeti információk biztosítása egyének és szervezetek szintjén a döntéshozatal támogatásához, többek között:

• üvegházhatású gázokra vonatkozó nyilatkozatokban
• környezeti lábnyomokban (pl. szén-dioxid és víz)
• környezeti teljesítményben
• környezeti címkén feltüntetett állításokban, ideértve a környezeti terméknyilatkozatot
• környezeti információkban a fenntarthatósági jelentés részeként
• környezeti erőforrások értékelésével kapcsolatos számításokban
• a zöld kötvényekkel, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával és egyéb pénzügyi eszközökkel kapcsolatos környezeti információkban.

A környezeti információk felhasználói tudni szeretnék, hogy azok pontosak és megbízhatóak. Bizonyosságot keresnek a múltbeli információkról szóló nyilatkozatokkal kapcsolatban, valamint annak validálására, hogy az előrejelzett információk ésszerű feltételezéseken és módszereken alapulnak.