Sikeresen zárult az EIP projekt 

Sikeresen zárult az EIP - Inváziós fafajok visszaszorítása, különös tekintettel a bálványfára c. projekt 

Az európai innovációs partnerség célja az egyszerre versenyképes és fenntartható agrár- és erdőgazdálkodás támogatása, melynek legfontosabb eszköze a kutatási eredmények mindennapi gyakorlatba történő átültetése, azaz az innováció. Hazánkban a Vidékfejlesztési Program keretében nyílt lehetősége a kutatóhelyeknek és az érdeklődő gazdálkodóknak olyan innovációs projektek megvalósítására, amelyek valós, a résztvevő gazdálkodókat érintő gyakorlati probléma vagy fejlesztési igény megoldására fókuszálnak, konzorciumi formában. 

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete öt EIP projektben vállalt szerepet, melyek közül az “Inváziós fafajok visszaszorítása, különös tekintettel a bálványfára” c. projekt sikeresen lezárult. 

A konzorcium tagjai voltak a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetén túl az SM Consulting Erdő és Természetvédelmi Szolgáltató és Fejlesztő Kft, amely a légi felderítési technológia és a bálványfa terepi kezelésének kidolgozásában játszott szerepet, valamint a Mocz és Társa Magánerdészet Kft, a Csurgói Erdőgazdálkodási Kft és az Erdőtáj Zrt, amely vállalkozások területén történt a fejlesztések tesztelése, üzemi körülmények között történő értékelése. 

A szakmai eredményeket bemutatóüzemi programokon, valamint szakmai folyóiratokban, portálokon tettük közzé, több esetben szabadalmi bejelentés benyújtására is sor került. 

100 éves az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomása

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE ERTI) Püspökladányi Kísérleti Állomása 100 évvel ezelőtt, 1924. október 1-én kezdte meg működését a szikes, kötött talajú termőhelyek fásítási lehetőségeinek kutatása, kidolgozása céljából.  Ennek a jeles évfordulónak alkalmából 2024. november 12-én jubileumi tudományos konferencia és koszorúzási ünnepség keretében emlékeztünk meg a kísérleti állomás 100 évének működéséről, az elért tudományos eredményeiről, valamint napjainkban, az erdészeti kutatásban betöltött szerepéről, jelentőségéről.

Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében hazánk erdőgazdálkodása súlyos krízishelyzetbe került. Az ország erdősültsége 26%-ról 11%-ra csökkent. Magyarország Európa egyik legjelentősebb faexportőr országából a térség egyik legnagyobb faimportőrévé vált. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az új országhatáron belül maradt erdők zömét rosszul kezelt, gyenge állományokkal rendelkező magánerdők alkották. A kor néhány kiváló szakembere felismerte, hogy az adottságok figyelembevételével kell fejleszteni az erdőgazdálkodást, az erdőterületek növelésével, a gazdálkodás intenzívebbé tételével. Ennek a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető feladatnak a megoldása Kaán Károlyra, az államerdészet akkori vezetőjére hárult. A kiváló erdész szakember rövid idő alatt törvénytervezetet készített az Alföld fásításának megvalósítására (1923. évi XIX. törvény). A Kaán által kijelölt szakmai irányvonal egyik mérföldköve volt, amikor 1924. október 1-én megkezdte működését a Szikkísérleti Telep Püspökladányban.

A kitűzött feladat súlyát növelte, hogy az akkori erdészeti szakoktatásunk, erdészeti kutatásunk elsősorban a hegyvidéki erdőgazdálkodás problémáival foglalkozott. Ez az egyoldalúság azonban – figyelemmel a magashegységi erdeink értékére – bizonyos szempontból érthető is volt. Alföldi területeink erdősítése viszont komoly szakmai problémákat vetett fel. Az alföldi kötött, szikes, valamint homoki termőhelyeinkre sem telepítési technológiai, sem fafajmegválasztási ismeretekkel nem rendelkeztünk, ilyen irányú tudományosan megalapozott kísérletek korábban nem folytak hazánkban, de még Európában sem. Szikes területek esetén a szakirodalomban elszórva találunk utalásokat, de a témában szakmánk minden ismeretet nélkülözött. Szikes területek fásítására vonatkozóan voltak próbálkozások, de ezek leginkább magánjellegű, egy-egy erdész szakember kisebb területeken végzett próbálkozásai voltak. Az akkor meginduló munka méreteit jól érzékelteti, hogy minisztériumi szinten erre a célra létrehozták az Alföldfásítási Szaktanácsot, majd a Magyar Országgyűlés megalkotta az Alföld-fásítási Törvényt. E munka tudományos megalapozásának céljából létesítették 1924-ben a tudományos kutatásokat végző szikkísérleti telepet.

Az itt folyó kutatómunka eredményei nagyban hozzájárultak, hogy az 1920-as 11,8 %-os erdősültség napjainkra 20 %-ra emelkedett. Természetesen ebben jelentős része volt a kísérleti területen a háborús időszakok után dolgozó kutatóknak is - elsősorban Dr. Tury Elemérnek és Dr. Tóth Bélának, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet homokfásítás területén tevékenykedő Kecskeméti Kísérleti Állomásának és az ott dolgozó neves kutatóknak (Dr. Babos Imre, Dr. Szodfridt István és munkatársaik).

A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum működésének jelentősége

 A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum, Püspökladány várostól északra, 407 hektáron elterülő, 228 kísérleti terület összefüggő mozaikjaiból áll. A teljes terület arborétummá nyilvánítása 2018-ban miniszteri rendelettel történt, a kísérleti munka elősegítése érdekében (Az agrárminiszter 38/2018. (XII. 12.) AM rendelete az arborétumok jegyzékéről szóló 19/2011. (III. 16.) VM rendelet módosításáról). A teljes területből 17 hektár a szűken értelmezett arborétumi terület, amely rekreációs, sportolási és kulturális lehetőségeket egyaránt biztosít. Az általánosan megállapított feladatokon kívül a táji erdőgazdálkodás fejlesztéséhez ökológiai, nemesítési, erdőművelési és fatermési kutatások körében meghatározott feladatokat végez. Az állomáshoz tartozó arborétumban génmegőrzési feladatokat lát el az intézet Nemesítési Osztályával szorosan együttműködve. Szélsőséges termőhelyek erdősítési problémáira keres megoldást, kísérleteket végez az itt alkalmazható fafajok honosítására. A kutatók szakterületüknek megfelelő kutatás-fejlesztési megbízásokat teljesítenek, szakértői tevékenységet látnak el.

A kísérleti állomás kutatásban betöltött szerepe, tevékenysége

 A Püspökladányi Kísérleti Állomás az intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályának kutató bázisa, ahol a fafajok termesztési eljárásainak fejlesztése, a fásítási és agrárerdészeti programok megalapozása, valamint az alföldi gazdálkodókkal történő innovációs együttműködések valósulnak meg. A Kísérleti Állomás tevékenysége elsősorban Tury Elemér, Magyar Pál és Tóth Béla munkásságának köszönhetően az elmúlt évszázadban folyamatosan bővült, a kedvezőtlenné váló termőhelyi feltételekhez történő alkalmazkodás és ültetvényes gazdálkodás megalapozásának hazai kísérleti bázisává fejlődött az Alföldön. A kísérleti állomáson napjainkban is szelekciós munkák folynak az akác, őshonos nyár, szil, fűz, juharok, vadkörte, dió vonatkozásában, közel 200 genotípus tesztelésével. További fontos feladat a szélsőséges adottságú, kedvezőtlen termőhelyek erdészeti szempontú értékelése. A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum területén, az Intézet különböző tudományos osztályainak kutató munkáihoz kapcsolódó eszközök, berendezések is megtalálhatóak. Az arborétum területén erdészeti fénycsapda működik, mivel része az Országos Erdészeti Fénycsapda Hálózatnak, amelynek működését az Erdővédelmi Osztály koordinálja. Ezen túlmenően az Ökológiai Osztály kutatásaihoz kapcsolódóan agrometeorológiai állomás, automata talajvízkút-hálózat, fafiziológiai mérések végzésére alkalmas műszerek, két erdőrezervátum, mint élő laboratórium található többek között a területén. A kísérleti állomásnak a közeljövőben jelentős szerepe lehet az alföldi erdőgazdaságokkal történő innovációs együttműködések erősítésében. Ugyanis az arborétumi státusz lehetőséget biztosít olyan terepi kísérletek elvégzésére, amelyek az üzemszerű gazdálkodás során nem kivitelezhetőek, így a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartó innovációs együttműködésekkel lehet fejleszteni az állomás tevékenységét, gyakorlati beágyazottságát.

100 éves jubileumi konferencia és koszorúzási ünnepség Püspökladányban

A konferencia megrendezésére a Püspökladányi Rendezvényközpont konferenciatermében került sor, a rendezvény moderátori teendőit Dr. Szabó Orsolya, az Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály tudományos főmunkatársa látta el. A megjelenteket Vadász Ferenc, Püspökladány város polgármestere köszöntötte, majd Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára ismertette beszédében az alföldfásítás 100 évét, annak történeti előzményeit, szakmai és társadalmi jelentőségét, hatásait. Hangsúlyozta, hogy a Püspökladányi Kísérleti Állomás a mai napig többek között termőhelyi- és fafajkísérleteket, telepítéstechnológiai vizsgálatokat folytat, így egyedülálló adatsorokkal rendelkezik a száraz termőhelyek erdősítésére vonatkozóan. "100 év örökségére alapozva a jövőbe kell tekintenünk. A kísérleti állomás alapításkor az ország területi veszteségeivel, ma a klímaváltozással kell szembenéznünk. Ahogy Trianon után cselekedett az ország, úgy ma is szükség van az erdőterületek gyarapítására és meglévő erdeink megőrzésére, melyek esetében a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást kell a szakmai munka középpontjába állítani" - hangsúlyozta Zambó Péter.

Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora a kísérleti állomás jövőbeli szerepéről beszélt a megújuló Soproni Egytetem szervezetén belül. Hangsúlyozta, hogy a kísérleti állomáson a közeljövőben nagyszabású fejlesztések valósulhatnak meg, melyek az állomáson működő Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály által végzett kutatómunka eredményeinek széles körű elméleti és gyakorlati információátadását biztosíthatja az érdeklődők, egyetemi hallgatók, gazdálkodók, döntéshozók irányába, melyek az ökológiai célok megtartása mellett egyaránt szolgálják a fenntarthatóság és versenyképesség növelését.

Dr. Borovics Attila, a SOE ERTI főigazgatója az alföldi erdők jövőjét vázolta fel, a változó környezeti feltételek hatásaira fókuszálva, kiemelve a kísérleti állomás releváns kutató munkájának jelentőségét. Távérzékelésen alapuló Erdőállapot Monitoring Rendszer (TEMRE) alapján részletesen bemutatta erdeink egészségi állapotának változását az utóbbi időszakban. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében (mitigáció) aktív emberi beavatkozásokra van szükség. Ilyen humán beavatkozás lehet az őshonos fajokon belüli nagyfokú genetikai változatosság kihasználása, szárazságtűrő populációk használata, új őshonos fajok telepítése és végső megoldásként, elsősorban extrém klimatikus és termőhelyi viszonyok között a nem őshonos megoldások is megfontolás tárgyát képezhetik.

Dr. Keserű Zsolt, a kísérleti állomás vezetője, osztályvezető a 100 év során elért tudományos eredményeket ismertette, részletesen bemutatva a múltban elért alapvető fontosságú, elévülhetetlen eredményeket, amelyek alapjaiban határozták meg az alföldfásítás és szikfásítás technológiájának sikeres kivitelezését. Előadásának második felében kitért a napjainkban, az állomáson, illetve az ERTI Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályán folyó kutatómunka bemutatására.

A szünetet követően még kilenc, magas színvonalú szakmai előadás hangzott el az alábbi sorrendben:

Az akác termesztés-fejlesztésének eredményei

Prof. Dr. Rédei Károly, egyetemi tanár, nyugalmazott osztályvezető

Innovációs együttműködések a nyárfatermesztés területén

Dr. Gabnai Ernő, erdészeti szakértő

Innováció az akáctermesztés fejlesztése érdekében

Támba Miklós, vezérigazgató, Napkori Erdőgazdák Zrt.

A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum talajviszonyai

Prof. Dr. Dobos Endre, Dr. Novák Tibor

Magyar Talajtani Társaság

Alföldi erdőállományok vízforgalma és vízháztartásra gyakorolt hatása

Dr. Bolla Bence, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

A püspökladányi Farkasszigeten található erdőnevelési sorok ismertetése és elemzése

Dr. Kollár Tamás, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

Az erdészeti nemesítés szerepe az alföldi erdőgazdálkodás fejlesztésében

Dr. Benke Attila, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, SOE ERTI

Aktuális erdővédelmi kihívások az alföldi erdőkben

Dr. Csóka György, tudományos tanácsadó, osztályvezető, SOE ERTI

Erdőtelepítések gazdasági és erdészeti politikai tapasztalatai

Dr. Kovács Zoltán, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI

A konferenciát követően a Püspökladányi Arborétumban koszorúzási ünnepség keretében az Alföldfásítás, a szikfásítás méltán híres szakembereire, kutatóira emlékeztünk, szobraikra koszorút helyeztünk el.

A megemlékezés az alábbiak szerint zajlott:

• Kaán Károly méltatása – Dr. Szabó Orsolya

Koszorút elhelyezte: Csókáné Dr. Szabados Ildikó és Dr. Keserű Zsolt

• Magyar Pál méltatása – Feketéné Bakti Beatrix

Koszorút elhelyezte: Dr. Führer Ernő és Dr. Illés Gábor

• Tury Elemér méltatása – Dr. Honfy Veronika

Koszorút elhelyezte: Dr. Csóka György és Dr. Schiberna Endre

• Tóth Béla méltatása – Dr. Keserű Zsolt

Koszorút elhelyezte: Dr. Borovics Attila és Dr. Benke Attila

Kaán Károly szobrát Csókáné Dr. Szabados Ildikó és Dr. Keserű Zsolt koszorúzta meg.

Magyar Pál szobrára Dr. Führer Ernő és Dr. Illés Gábor helyezett koszorút.

Tury Elemér szobrára Dr. Csóka György és Dr. Schiberna Endre helyezte el az emlékezés koszorúját.

Tóth Béla szobrára Dr. Borovics Attila és Dr. Benke Attila helyezett koszorút.

Sor került a 100 éves évforduló alkalmából, Varga Anikó békési fafaragó művész által elkészített emlékoszlop leleplezésére is. Maga az emlékoszlop a Püspökladányi Arborétumban három évvel ezelőtti viharnak áldozatul esett kocsányos tölgyből készült. Az oszlopon található tíz bemarás egy-egy évtizedet szimbolizál, jelképezve a kísérleti állomás 100 éves fennállását.

Dr. Keserű Zsolt mutatta be a leleplezett emlékoszlopot.

A rendezvény zárásaként Prof. Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke mutatta be a Püspökladányi Arborétum jellegzetes talajtípusait szemléltető talajmonolitokat.

A Püspökladányi Arborétum jellemző talajtípusainak monolitjai, melyeket a Magyar Talajtani Társaság szakemberei készítettek el

A talajmonolitok bemutatása tulajdonképpen az „Év Szakmai Talajának” (2024) nem hivatalos leleplezése, bemutatása volt, melyet a Püspökladányi Arborétum területéről választott ki a Magyar Talajtani Társaság (MTT) vezetősége. A monolit hivatalos átadására december 5-én, a Talaj Világnapján kerül sor az Agrárminisztériumban, az "Év Talaja 2024" közönségszavazáson nyertes talajmonolittal együtt.

Ez úton is köszönjük az MTT vezetőségének a megtisztelő minősítést!

Ma már elmondhatjuk, hogy a Püspökladányban zajló százéves kutatómunka eredményeként, az erdő az egyetlen olyan ökoszisztéma, mely a kedvezőtlen, kötött, szikes, mélyben sós termőhelyeken pozitív változásokat, a degradált talaj javítását eredményezi.

A jövő évben a konferencián elhangzott előadásokból és az azt követő ünnepségről a 100 éves konferencia emlékére egy konferencia-kiadványt szándékozunk megjelentetni.

Sárvár-Püspökladány, 2024. november 25.

Dr. Borovics Attila főigazgató

Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

Dr. Keserű Zsolt osztályvezető, kísérleti állomás vezető

Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet

Egy projekt az ártéri nemesnyár gazdálkodásért

Lezárul az Egyetem nemesnyáras EIP pályázata

2023. december 31-én zárult a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által vezetett EIP pályázat, amely az ártéri viszonyok között folytatott nemesnyár gazdálkodás fejlesztését tűzte ki célul. Az Agrár-Innovációs Operatív Csoportot, amely az Európai Innovációs Partnerség keretében a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága támogatásával jött létre, az ERTI mellett a Gledicia Kft., az Abádszalóki Magán Erdészeti Kft., az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat, valamint a Szelei Úti Erdőgazdák Erdőgazdasági Szövetkezete alkották. A projekt keretében nemesnyár fajtakiválasztó és termesztéstechnológiai kísérletek létesültek a tagok gazdálkodási területén, a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő ültetési technológia, illetve a termőhelyi feltételeket legjobban hasznosítani képes új nemesnyár klónok kiválasztása céljából. A projektben részt vett gazdálkodók termesztési tapasztalatai alapján egy részletes termesztéstechnológiai leírás is készült, amely az ártéri körülmények közötti nemesnyár felújítás és termesztés javasolt lépéseit rögzíti. Az Operatív Csoport e termesztéstechnológiai leírást nemzetközi szabadalmi oltalomra jelentette be december folyamán. Az ERTI több évtizedes nemesnyár kísérleti eredményeit felhasználva olyan fajtaválasztó alkalmazás került kifejlesztésre a projektben, amely minden olyan hazai erdőrészletre képes köztermesztésben lévő nemesnyár fajtát ajánlani, amelyek termőhelyi feltételei a nemesnyárak ültetését lehetővé teszik. Tekintettel arra, hogy a fajtaválasztó felület a SiteViewer alkalmazásba épül be, a fajtaválasztás több klímaszcenárió alapján is elvégezhető. A fejlesztés a SiteViewer mobiltelefonra fejlesztett változatán lesz hamarosan elérhető. A projekt keretében egy terepi szakmai program is megszervezésre került 2023. augusztus 15-én, melynek keretében az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat által alkalmazott nemesnyár felújítási technológiákat tekinthették meg a résztvevők.

A fentiekben ismertetett fejlesztési tevékenységek a VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17 kódszámú felhívásra benyújtott, 1924342122 projektazonosító számú, NNY-EIP Nyár ültetvények ipari termesztés technológiájának fejlesztése c. projekt támogatásával valósultak meg.

11. Erdei Ökoszisztéma Monitoring Konferencia (FORECOMON)

Intézetünk kutatója, Dr. Molnár Tamás részt vett a Cseh Erdészeti és Vadgazdálkodási Kutatóintézet (VÚLHM) által szervezett 11. Erdei Ökoszisztéma Monitoring Konferencián (FORECOMON) Prágában. Előadásában az újszerű távérzékelési erdészeti monitoring módszerének és eredményeinek bemutatásán túl, a műholdképek és az ICP Forests intenzív monitoring (II. szint) pontok terepi mérési eredményeit hivatott összehasonlítani. A konferenciakötetben szereplő kivonat az alábbi címen elérhető:

 https://www.vulhm.cz/files/uploads/2024/06/FORECOMON-2024_Conference-Proceedings.pdf

XXVI. IUFRO világkongresszus

Intézetünk kutatói részt vettek az IUFRO 26. világkongresszusán, mely idén Stockholmban került megrendezésre.

A rendezvény az erdészeti kutatások széles spektrumát érintette, számos szekcióban, melyen több, mint 100 ország delegáltjai vettek részt és 3500 prezentáció került bemutatásra.

Kollégáink erdőökológiai, hidrológiai és agrárerdészeti témákban tartottak előadásokat.

Jankó Sándor díj

Kollégánk, Dr. Molnár Tamás nyerte el 2024-ben a Soproni Egyetem Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének Jankó Sándor díját, mely díjat az Erdőmérnöki Karon, a geomatika, az erdőfeltárás és a vízgazdálkodás területén jó tanulmányi eredményt elért hallgatók jutalmazására hoztak létre. A díjat az “Application of satellite image series in the Hungarian forest disturbance monitoring” című doktori értekezésének elismerésére kapta és az EMK diplomaátadóján adták át, 2024.07.10-én.

Erdővédelem

Megjelent az Erdővédelem gyakorlati szakembereknek című kiadvány Hirka Anikó, Csóka György és Nagy Csaba szerkesztésében.

A kiadvány elérhető a letöltések menüpont alatt. 

Zárult az Akácos EIP projektünk

Sikeresen zárult a Soproni Egyetem EIP-pályázata, mely az iparifa célú akác-ültetvények termesztés-technológiai kidolgozását tűzte ki célul

A projekt keretében napjainkban 8 helyen – Napkor (3), Nyírbogdány (1), Nyírpazony (1), Debrecen (1), Gyomaendrőd (1) és Vése (1) – történik az újonnan szelektált, ma már fajtajelölt státuszban lévő akácklónok (Napkori Erdőgazdák Zrt.: PL035 – Hajdúsági; PL040 – Farkasszigeti; PL251 – Püspökadányi; NK1 – Laposi; NK2 – Napkori. Silvanus Forestry Kft.: Turbo; OBE 53; HE01) vizsgálata. A konzorciális együttműködésben a Soproni Egyetem mellett az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács, valamint Bakosi Mihály Zoltán, Bertók-Vida Viktória, Szabó István Miklós, dr. Horváth Sándor, Dobos Arnold, Orosz János és a Támba Kft. vettek részt.

A Napkoron, többféle hálózatban létesített akác iparifa kísérletben a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE ERTI) vizsgálatai kiterjedtek a dendrometriai mérésekre (teljes fás állományfelvétel) hozamvizsgálatok céljából, valamint hézagpótló, az akáckutatás területén újszerű vizsgálatnak tekinthető növényélettani mérésekre, - fotoszintetikus aktivitás, levélfelület index (LAI) és normalizált vegetációs index (NDVI) - egyaránt.

Az iparifa célú akác faültetvények vizsgálatának igen nagy gyakorlati jelentősége van. Nemes nyár ültetvényeink területe fokozatosan csökken. Mivel az akác képes alkalmazkodni a fatermesztés számára kedvezőtlenebb termőhelyi viszonyokhoz is, az akác iparifa ültetvények létesítésével az iparifa iránti kereslet ellátása biztosított lesz. Ahhoz, hogy jó minőségű iparifa alapanyagot tudjunk az ültetvényeken megtermelni, elengedhetetlen az olyan növényélettani vizsgálatok elvégzése, amelyeket a közelmúltban kezdtünk meg a projekt keretében.

Az ökológiai adottságok teljes körű ismerete, korszerű új fajták köztermesztésbe vonása, új termesztési technológiák kidolgozása és gyakorlatba történő bevezetése, valamint a teljes termesztési ciklus zöld beruházási szemléletű ökológiai, ökonómiai és fiziológiai vizsgálata alapozhatja meg az ültetvényekben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását. Ehhez további innovációs együttműködésekre van szükség a tudományos műhelyek és a gyakorlati hasznosítók között.

Az ültetvényes gazdálkodás fejlesztése és az arra alapozott feldolgozóipar jövője érdekében új megoldásokat kell keresnünk. Az egyik nagy jövő előtt álló lehetőséget az ipari célú faültetvények szélesebb körű elterjesztése jelentheti, amely egyúttal mezőgazdasági módszerekkel történő kezelést is magában foglaló magas színvonalú munkakultúra meghonosítását is eredményezi.

A napkori akácklónokat évente vizsgáltuk, az eredményeket folyamatosan publikáltuk. A legutóbbi magassági és átmérő mérési eredményeink azt mutatják, hogy mindkét vizsgált paraméter tekintetében az új akácklónok jelentősen felülmúlják a kontroll, Üllői akácot.

Szakmai fórumokon, előadások keretében, valamint publikációs tevékenységünk során több alkalommal beszámoltunk a projekt előrehaladásáról, az elért eredményeinkről.

A 1909440234 sz. „Ipari célú akácfa ültetvények termesztés technológiájának kidolgozása” c. projekt a Vidékfejlesztési Program keretében, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, valamint a Magyar Állam tárfinanszírozásában valósult meg.

The EIP project of the University of Sopron, which aimed to develop the growing technology of industrial black locust plantations was successfully completed

Within the framework of the project currently, newly selected black locust clones that are now in the status of candidate varieties (Napkori Erdőgazdák Zrt.: PL035 – Hajdúsági; PL040 – Farkasszigeti; PL251 – Püspökadányi; NK1 – Laposi; NK2 – Napkori. Silvanus Forestry Kft.: Turbo; OBE 53; HE01) are being examined in 8 locations – Napkor (3), Nyírbogdány (1), Nyírpazony (1), Debrecen (1), Gyomaendrőd (1) and Vése (1). In the black locust industrial plantation experiment established in several planting spacing in Napkor, the investigations of the Forest Research Institute of the University of Sopron (SOE ERTI) included dendrometric measurements (total tree stand survey) for yield studies, as well as gap-filling plant physiology measurements, which can be considered a novel study in the field of black locust research - photosynthetic activity, leaf area index (LAI) and normalized vegetation index (NDVI). The investigation of black locust tree plantations for industrial timber purposes is of great practical importance. The area of ​​our hybrid poplar plantations is gradually decreasing. Since black locust can adapt to less favourable site conditions for wood production, the establishment of black locust industrial timber plantations will ensure the supply of demand for industrial timber. To be able to produce high-quality industrial timber raw materials on the plantations, it is essential to carry out the plant physiology studies that we have recently started within the framework of the project. A comprehensive knowledge of ecological conditions, the introduction of modern new varieties into public production, the development and implementation of new growing technologies, and the ecological, economic and physiological examination of the entire production cycle with a green investment approach can lay the foundation for the full exploitation of the potential of plantations. This requires further innovation cooperation between scientific workrooms and practical users. We need to look for new solutions to develop plantation farming and the future of the processing industry based on it. One of the great opportunities for the future may be the wider spread of industrial tree plantations, which will also result in the establishment of a high-quality work culture that also includes management with agricultural methods. We examined the black locust clones planted in Napkor annually, and the results were continuously published. Our latest height and diameter measurement results show that the new black locust clones significantly outperform the control one, the Üllői black locust variety, in terms of both parameters tested. We have reported on the progress of the project and our achieved results several times at professional forums and field trips, in lectures, and during our publication activities.

Project No. 1909440234 “Developing cultivation technology for industrial black locust tree plantations” has been implemented within the framework of the Rural Development Programme, co-financed by the European Agricultural and Rural Development Fund and the Hungarian State.

Zárult a Leuce nyáras EIP projektünk

Jelentős eredményeket ért el a Soproni Egyetem EIP pályázata, mely a kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok termesztési technológiai fejlesztésére fókuszált

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (SOE ERTI) közel fél évszázada foglalkozik a Leuce-nyár állományok nemesítési és termesztési kérdéseivel. 2020-ban, EIP innovációs projekt keretében - „Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása” - konzorciális együttműködéssel ismét megkezdtük a fehér (Leuce-) nyárak vegetatív szaporítási módszerének vizsgálatát, iparifa ültetvények létesítését. A projekt feladatainak végrehajtásában az ERTI-n kívül Horváth Gáborné, Frankó Patrícia, Bíró Zsigmond, dr. Gabnai Ernő és Rétlaki Péter vettek részt. A projekt célja ígéretes Leuce-nyárak vegetatív szaporíthatóságának és faipari célokra való alkalmasságának vizsgálata üvegházi, csemetekerti és üzemi kísérleti (iparifa-ültetvények) körülmények között. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében folyó korábbi vizsgálatok alapján két ígéretes Leuce-nyár kísérleti klón (Populus alba x Populus grandidentata H-337 és Populus alba x Populus grandidentata H-384) alkalmas lehet a megfogalmazott célok teljesítéséhez.

2022 tavaszán a konzorciumi tagok területein, mint beruházások, megvalósultak az ültetvénytelepítések az előzetes terveknek és vállalásoknak megfelelően.  A tagok a területeiken vadvédő kerítést építettek, illetve egyedi csemetevédelmet alkalmaztak, ápolási munkálatokat végeztek, a lehetőségekhez mérten öntözték az ültetvényeiket.

A kísérleti ültetvények telepítése 5 különböző adottságú erdészeti kistáj területén történt:

• Földes Külterület
• Nyíracsád Külterület
• Sátoraljaújhely Külterület
• Gyomaendrőd Külterület
• Szentmártonkáta Külterület

A kísérleti faültetvényekben telepített nyár és fűz klónok a következők voltak:

• Populus alba x Populus grandidentata ’H-337’
• Populus alba x Populus grandidentata ’H-384’
• Populus x euramericana ’I-214’ (olasz nyár)
• Populus x tomentosa (kínai fehér nyár)
• Populus alba (kommersz alapfaj)
• Salix alba ’Express’ (express-fűz)

Magyarországon elsőként Gyomaendrődön, a fajtaösszehasonlító kísérleti Leuce-nyár ültetvényben, 2023 februárjában végeztek mélységi talajszellőztetéses technológiát faültetvényben. A teljes területen 100 cm átlagos mélységig került a talaj átszellőztetésre. A talajban lévő gyökerek a törések mentén részben megszakadnak, ami egy kímélő gyökérmetszés, így tömegével tudnak új gyökerek fejlődni oldalirányban és lefelé, a mélyebb talajrétegek felé is. A talaj vízháztartása és vízraktározása radikálisan javul, a téli csapadék beszivárog a szellőztetett talajrétegbe, nem párolog el, így a növények egész nyáron tudnak pótlólagosan vízhez jutni.

A növekedési vizsgálatok alapján a két ígéretes Leuce-nyár klón alkalmas lehet a marginális termőhelyek hasznosítására. A kísérleti ültetvényekben szereplő klónok a leghomogénebb, legkiegyenlítettebb növekedést Gyomaendrődön produkálták. Ez összefüggésben lehet azzal a talajszellőztetési eljárással, amelyet itt végeztek el a telepítés után.

Amennyiben a klónok erőteljes, kiegyenlített növekedése a jövőben is folytatódni fog a gyomaendrődi szolonyeces réti talajon, akkor érdemes lehet ennek a talajszellőztetéses technológiának az alkalmazása az ültetvényes fatermesztésben.

Az előzetes faanyag-minőségi vizsgálatok alapján elmondható, hogy az ígéretes, vizsgált Leuce-nyár klónok mind sűrűség, mind nyomószilárdság tekintetében több, államilag elismert nemes nyár fajta releváns eredményeinél jobb értékeket mutatnak.

A növényegészségügyi felvételi adatok alapján megállapítható, hogy a kiválasztott klónok nem, vagy csak kisebb mértékben fogékonyak a különféle biotikus és abiotikus hatásokkal szemben.

A projekt eredményeként megállapítható, hogy a kezdeti, faipari felhasználhatóságra irányuló vizsgálatok biztatóak. Az új, potenciális fajtákkal szemben alapvető elvárás az optimális hozam (mennyiségi) és faanyag-minőségi tulajdonságok mellett a környezethez való magas szintű alkalmazkodóképesség, az éghajlatváltozás szélső értékeivel szembeni tolerancia, a melegedő és szárazodó klimatikus körülmények között is jól érvényesülő termesztésbiztonság. A technológia kifejlesztéshez szükséges mintaültetvények a konzorciális együttműködés következtében eltérő agrárerdészeti termőtájakon és eltérő genetikai talajtípusokon, ökológiai környezetben valósultak meg. A csemeték homogén, erőteljes növekedése gyenge termőhelyeken is ígéretes lehet az újszerű, talajszellőztetéses technológia alkalmazásával.

Az ipari célú minőségi faanyagot termő Leuce-nyár ültetvények kísérleti eredményeinek potenciális hasznosítói az állami, társas- és magán erdőtulajdonosok, erdőkezelők, de akár települési önkormányzatok is. A legszélesebb várható célcsoport azon magán földbirtokosok, akik gazdaságos mezőgazdasági termesztésre nem alkalmas, vagy akár a gazdaságosság határán mozgó földbirtokkal rendelkeznek.

A potenciális hasznosítás fő alternatívája különböző agrárerdészeti rendszerek létrehozása, a fásítás - faültetvény (iparifa ültetvény, hengeres- és rövid vágásfordulójú energetikai ültetvény) létesítése vagy erdőtelepítés, továbbá mezővédő fasorok és erdősávok létesítése. Az összterületből legalább 40-60 % az olyan terület, amelynek hasznosítása a szárazodó klíma miatt a jó szárazságtűrő tulajdonsággal bíró Leuce-nyárakkal is célszerű lehet. A projekt során elért fejlesztési eredmények ezeken a területeken hasznosíthatóak.

A 1924457105 sz. „Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása” c. projekt a Vidékfejlesztési Program keretében, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, valamint a Magyar Állam tárfinanszírozásában valósult meg.

The EIP project of the University of Sopron, which focused on the development of growing-technology for promising Leuce-poplar clones using in unfavourable sites, achieved significant results

The Forest Research Institute of the University of Sopron has been dealing with the breeding and growing issues of Leuce-poplar stands for almost half a century. In 2020, within the framework of the EIP innovation project - "Development of a vegetative propagation method for promising Leuce poplar clones that can be used in unfavorable growing areas" - we started the investigation of the vegetative propagation method of white (Leuce) poplars and the establishment of industrial tree plantations in consortium cooperation. In addition to ERTI, Gáborné Horváth, Patrícia Frankó, Zsigmond Bíró, Dr. Ernő Gabnai and Péter Rétlaki participated in the implementation of the project tasks.

The aim of the project was to investigate the vegetative propagation and suitability of promising Leuce-poplars for wood industry purposes under greenhouse, nursery and factory experimental (industrial tree plantation) conditions. Based on previous studies conducted at the Forest Research Institute of University of Sopron, two promising Leuce-poplar experimental clones (Populus alba x Populus grandidentata H-337 and Populus alba x Populus grandidentata H-384) may be suitable for achieving the stated goals. In the spring of 2022, plantations were implemented in the areas of the consortium as investments in accordance with the preliminary plans and commitments. The members built a wildlife protection fence in their areas, applied individual seedling protection, carried out maintenance work, and irrigated their plantations as much as possible.

The experimental plantations were established in 5 different forest microregions: § Földes Outdoor Area

• Nyíracsád Outdoor Area
• Sátoraljaújhely Outdoor Area
• Gyomaendrőd Outdoor Area
• Szentmártonkáta Outdoor Area

The poplar and willow clones planted in the experimental tree plantations were the following:

• Populus alba x Populus grandidentata ’H-337’
• Populus alba x Populus grandidentata ’H-384’
• Populus x euramericana ’I-214’ (Italian poplar)
• Populus x tomentosa (Chinese white poplar)
• Populus alba (commercial basic species)
• Salix alba ‘Express’ (express-willow)

In Hungary, for the first time, in the experimental Leuce-poplar plantation in Gyomaendrőd, in February 2023, deep soil aeration technology was carried out. The soil was aerated to an average depth of 100 cm in the entire area. The roots in the soil are partially broken along the fractures, which is gentle root pruning, so new roots can develop in mass laterally and downwards, towards the deeper soil layers. The water balance and water storage of the soil are radically improved, winter precipitation infiltrates into the aerated soil layer and does not evaporate, so the plants can access additional water throughout the summer period. Based on the growth studies, the two promising Leuce-poplar clones may be suitable for the utilization of marginal site conditions. The clones in the experimental plantations produced the most homogeneous, balanced growth in Gyomaendrőd. This may be related to the soil aeration procedure that was performed here after planting. If the strong, balanced growth of the clones will continue in the future on the solonetz meadow soil of Gyomaendrőd, then it may be worthwhile to apply this soil aeration technology in tree plantation. Based on the preliminary wood quality tests, it can be said that the promising, tested Leuce-poplar clones show better values ​​than the relevant results of several state-recognized hybrid poplar varieties in terms of both density and compressive strength. Based on the plant health survey data, it can be stated that the selected clones are not, or only to a lesser extent, susceptible to various biotic and abiotic effects. As a result of the project, it can be stated that the initial tests aimed at the usability in the wood industry are encouraging. In addition to optimal yield (quantity) and wood quality properties, the basic expectation for new, potential varieties is a high level of adaptability to the environment, tolerance to extreme values ​​of climate change, and production security that is also effective in warming and drying climatic conditions. The sample plantations necessary for the development of technology were realized in different agroforestry production areas and different genetic soil types, in ecological environments as a result of consortium cooperation. The homogeneous, strong growth of seedlings can be promising even in weak production areas by applying novel soil aeration technology. The potential users of the experimental results of Leuce-poplar plantations producing quality wood for industrial purposes are state, social and private forest owners, forest managers, and even local governments. The broadest expected target group is private landowners who have land that is not suitable for economic agricultural production or is even on the verge of economic viability.

The main alternative for potential utilization is the creation of various agroforestry systems, the establishment of afforestation - tree plantations (industrial tree plantations, cylindrical and short rotation energetic plantations) or afforestation, as well as the establishment of field protection tree rows and shelterbelts. In Hungary, at least 40-60% of the total area is an area whose utilization may also be expedient with Leuce-poplars, which have good drought tolerance due to the drying climate. The development results achieved during the project can be utilized in these areas.

Project No. 1909440234 “Developing vegetative propagation method for promising Leuce-poplar clones to be planted in unfavorable growing sites” has been implemented within the framework of the Rural Development Programme, co-financed by the European Agricultural and Rural Development Fund and the Hungarian State.