1992 áprilisában alakult meg a Közgazdasági és Vezetésfejlesztési Intézet – dr. Csath Magdolna irányításával – karokhoz nem tartozó, központi szervezeti egységként. A professzor asszony 1993 februárjában javaslatot terjesztett elő az Egyetemi Tanács részére, egy „Vezetési és Vállalkozási Kar” létrehozására, melyet a jelenlévők szinte egyhangúan támogattak.
Az új intézet – a fenti kar megalapozására – saját posztgraduális képzéseket indított, melyek közül elsőként a Vállalkozó Gazdasági Szakmérnökit, figyelembe véve az egyetemen évszázados múltra visszatekintő mérnökképzéseket. Az intézet létszáma fokozatosan bővült olyan minősített oktató gárdával, akikre támaszkodva tovább lehetett gondolni az újabb képzések indítását.
1994-ben az intézet és az egyetem Továbbképzési Osztálya szervezésében nagy sikerrel valósult meg az első nemzetközi közgazdasági tanfolyam, a State University of New York közreműködésével, Válságmenedzselés címmel. Az ősz folyamán megvált az egyetemtől dr. Csath Magdolna, akinek a helyét dr. Gidai Erzsébet vette át, nem titkoltan olyan szándékkal, hogy akkreditáltassa és beindítsa Sopronban a közgazdászképzést, hiszen a Nyugat-dunántúli régióban nem volt egyetemi szintű versenytársa. A Gazdálkodási Szak indítási kérelme 1995. február 1-én került benyújtásra, melyet 1995 szeptemberében a Magyar Akkreditációs Bizottság 3 fő szakiránnyal (vállalatgazdaságtan, marketing és prognosztika, valamint költségvetési szervek gazdálkodása) maximálisra értékelt. Az első egyetemi szintű közgazdászképzés még ugyanezen év szeptemberében beindításra került a Miskolci Egyetem kihelyezett levelező képzéseként.
1996. július 8-án kelt, 50.113/1996 számú miniszteri levél – az Országos Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, egyetértő állásfoglalásának birtokában – 1996. szeptember 1-jei hatállyal engedélyezte Sopronban az egyetemen az egyetemi szintű gazdálkodási szak indítását. Így szeptembertől a levelező tagozat folytatása mellett már elindulhatott az első nappalos évfolyam is. A levelező képzés keretében is indult egy újabb stratégiai terület, az egyetemi szintre hozó képzés, azaz a főiskolai végzettséggel rendelkezők 4 szemeszter alatt egyetemi diplomához juthattak. Ez a képzés a későbbi években igen jelentős hallgatói létszámot generált, nem csak Sopronban, hanem Budapesten és Szombathelyen is.
1996 decemberében akkreditációs Látogató Bizottság járt az egyetemen, és minden tekintetben pozitívan nyilatkozott a Közgazdasági és Vezetésfejlesztési Intézetben folyó munkáról, az intézet folyamatos fejlesztéséről, valamint a képzésekről:
„Az egyetem egyik meghatározó szervezeti egysége… Az intézet személyi állománya és tanszéki tagozódása most formálódik. A kezdet jónak tekinthető, számos neves hazai és külföldi szakembert állítottak munkába főállású oktatóként, illetve félállású óraadóként. Az intézetben tevékenykedő oktatók kutatási tevékenysége sokrétű és igen gazdag.”
Az Egyetemi Tanács 1997 júniusában a Közgazdasági Intézetet korlátozott kari jogkörrel ruházta fel, melynek keretében 5 intézeti tanszéket hozott létre. A létszám rohamos bővülésével jelentős előrehaladás történt az elhelyezésben, melyben az egyetem vezetésén túl nagy segítséget jelentett a város önkormányzata.
Az első nappalos évfolyam már a beiratkozás során megtapasztalta a Soproni Egyetemen megélhető selmeci hagyományokat, melyek az 1735-ös gyökerekig mutatnak vissza, és olyan egyedi értéket képviselnek, melyre általában minden fiatal vágyik. A hagyományos soproni karok e területen is befogadták az új szak hallgatóit, akik a következő évben már saját egyenruhával és szimbólumrendszerrel rendelkeztek.
A jelentős hallgatói létszám-növekedéshez hozzájárultak az intézet felügyelete alatt indított újabb posztgraduális, valamint a tanfolyami képzések is, melyeket Sopronon kívül Budapesten és Szombathelyen is meghirdetésre kerültek.
A Felsőoktatási Tudományos Tanács 1999. október 13-i ülésén – rektor úr előterjesztésére, az intézményi és kari tanácsok jóváhagyásával –, támogatásra javasolta a leendő Nyugat-magyarországi Egyetemre a Közgazdaságtudományi Kar létesítését, mely elfogadást nyert, és az új egyetem 7 Karának egyikévé vált 2000. január 1-ével, prof. dr. Gidai Erzsébet irányításával.
A kar 12 tanszékkel kezdte meg működését, melyeken túl létrejöttek a hallgatói szervezetek is. A képzések egy része kikerült az egyetem területéről, különféle bérleményekbe, hiszen az egyetemi kampusz már szűknek bizonyult.
A kar együttműködési megállapodást kötött kihelyezett képzési helyszíneire, Budapesten a „Nebuló-2000” Kft-vel, és Szombathelyen az Apáczai Csere János Alapítvánnyal. Folytatódott a szervezetfejlesztés. Az Egyetemi Tanács 2001. január 24-i ülésén elfogadta, hogy a kar 7 intézetből és 20 intézeti tanszékből álljon. Az intézeti korszerűsítés mellett elfogadásra került a Regionális Gazdaságkutató Intézet – melyet prof. Dr. Gidai Erzsébet dékán asszony irányított –, és az Európai Tanulmányok Központja felállítása is, Fáyné dr. Péter Emese docens asszony vezetésével.
2001-től megkezdte működését a Doktori Iskola „Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata” címmel, az egyetem által nyújtható legmagasabb képzési szintként. Tovább bővült a szakirányú továbbképzések (posztgraduális képzések) kínálata, és már 6 területen lehetett másoddiplomát szerezni. Mindezeken túl, ugyancsak 2001-től engedélyezte a miniszter akkreditált felsőfokú képzések indítását is. A nappali egyetemi képzésben bevezetésre kerültek az idegen nyelven hallgatandó tárgyak, melyekből a hallgató 1-1-et köteles volt teljesíteni.
A kar 2001-ben két kitüntetést is alapított, a Széchenyi István Emlékérmet, valamint a Pro Patria Kiváló Hallgató Emlékérmet.
A város is magáénak érezte a képzési profilbővítést, és rendelkezésre bocsájtotta a volt Gépipari Technikum épületét, majd fokozatosan az Erzsébet utcai, volt Pénzügyi Palota épületét is. Ez utóbbinak udvarbeépítésével – PPP szerkezet keretében – lett végleges épülete a Közgazdaságtudományi Karnak.
2002-ben előkészítésre került a kreditrendszerre való átállás, mely a következő 2002/2003-as tanévben sikeresen bevezetésre került, a Neptun-rendszerrel egyetemben.
A 2003/2004-es tanévben tovább bővült a szakirányú továbbképzések palettája – 15 képzési terület –, melyekre igény elsősorban a budapesti képzési helyen mutatkozott.
A 2004/2005-ös tanévben megkezdődött a bolognai rendszerre való áttérés előkészítése, mely képzéseket az Akkreditációs Bizottság a következő tanévben elfogadott, majd felmenő rendszerben bevezetésre is kerültek. Ennek következtében megszűnt az 5 éves egyetemi képzés, és helyébe lépett az alapképzés + mesterképzés. Sajnos jelentős veszteséget okozott ez az egyetemi képzésekkel szemben, hiszen a hallgatók a bachelor diploma megszerzését követően általában megszüntetik nappali képzésben folytatott tanulmányaikat, és jobb esetben visszatérnek a levelező mesterképzésbe. Ekkor a kar hallgatói összlétszáma már bőven meghaladta a 3200 főt. Ugyancsak megszűnt ez által az egyetemi szintre hozó képzés is (2007-től), mely szintén jelentős hallgatói létszám-veszteséget jelentett.
2006-ban – életkor betöltés miatt – vezetőváltás történt a kar élén. Prof. Dr. Gidai Erzsébettől prof. dr. Székely Csaba vette át a stafétát.
Ez évben megkezdődött az udvar beépítése, és a következő tanévnyitóra (2007/2008) be is fejeződött. Ennek keretében egy mélygarázs, egy egyetemi többfunkciós aula és két auditórium maximum (200-220 fő) került átadásra, illetve birtokba vételre. Ezen aula az egyetemi rendezvények fő helyszíne, amelybe beleértendők az ünnepségek, konferenciák, vetélkedők, egyetemi nyílt napok, kiállítások, bálok stb.
Megvalósult egy jelentős informatikai fejlesztés is, mely a nagyszámú munkaállomásokon túl, az üvegszál-optikás hálózat segítségével kapcsolatot jelentett az ország egyik leggyorsabb rendszeréhez.
Tovább bővültek a már addig is jelentős hazai és nemzetközi kapcsolatok, és a kutatási együttműködések. Ehhez kapcsolódott az egyre jelentősebb hallgató- és oktatócsere az Erasmus program keretében.
2007 szeptemberétől bevezetésre került a gazdálkodás és menedzsment alapszakon a német nyelvű képzés, melyben a saját tanári gárdán túlmenően osztrák és német nemzetiségű tanárok is közreműködnek. Ez évben kezdődött meg a teljes e-learning rendszer feltöltése is.
A Savaria Egyetemi Központ 2008-as csatlakozásával a karra hárult a feladat az ottani közgazdasági képzés minőségbiztosítása és akkreditációs feltételeinek megteremtése, mely sikeresen lezárult. Karunk nélkül akkor Szombathelyen megszűnt volna a közgazdászképzés.
2008-ban a kar Doktori Iskolája felvette a Széchenyi István nevet, és az aktuális akkreditációs feltételeknek megfelelően tartalmilag is átalakult. Az addigi közgazdaság-tudományi képzési terület helyett a gazdálkodás- és szervezéstudományokat jelölte meg fő profilként.
2006-tól kezdődően fokozatos profiltisztításon esett át a kar, melynek keretében figyelembe vételre került a régió gazdasági szerkezete, a határ menti elhelyezkedésből adódó sajátságok, valamint a várható szakember igény alakulása.
2012-től A Soproni Felsőoktatásért Alapítvány közreműködésével sajátos ösztöndíj rendszer jött létre, melynek eredményeként félévente kb. 20 fő kaphat teljes költségtérítési támogatást.
2013-ban ismét vezetőváltás történt a kar életében, s a kar alapítása óta, tizenhárom éve, oktatási helyettesként dolgozó dr. Fábián Attila vette magára a dékáni stallumot.
A karon folyó német alapszak mellett megjelent az angol nyelvű képzés is, a nemzetközi gazdálkodás alapszakon.
Nagy sikerrel, ismétlődően tértek vissza a kar tudományos rendezvényei: a Pénzügyi napok, a novemberi Tudomány Napi Konferenciák, a Területfejlesztési Szabadegyetem, a Gidai Erzsébet Szakkollégium rendezvényei, az Egyetemfoglaló, a Pályázati Projekt Csoport és a Vállalati Kapcsolati Csoport rendezvényei stb.
2014 májusában megalakult 12 külföldi partner egyetemmel az Amber Road szövetség, mely további lehetőségeket biztosít a tudományos együttműködések és szakembercsere területén.
A további informatikai fejlesztések eredményeképpen kiépült az épületben a nagy sebességű WLAN hálózat, a tantermekbe rögzített beépítésű projektorok kerültek.
2016. október 13-án karunk felvette a világhírű professzor, Lámfalussy Sándor nevét, Lámfalussy Sándor Emlékérmet alapított és elindította a Lámfalussy karfejlesztési programot.
Rendkívül sokrétű a kar pályázati tevékenysége és eredményessége, ami – alapítványunkon keresztül – a szűkös időkben is lehetőséget biztosít rendezvényeink támogatására és megtartására. Ebben élen jár a MNB, mely 2017-től már jelentős összegű ösztöndíjat is biztosít hallgatóink számára.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, prof. dr. Kásler Miklós úr 2018. június 8-i hatállyal helyettes államtitkárrá nevezte ki prof. dr. Fábián Attila egyetemi tanár urat. Dékán úr kinevezése egyben az eddig ellátott magasabb vezetői feladatairól való lemondá-sát is jelentette. Prof. dr. Náhlik András rektor úr a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudo-mányi Kar dékáni feladatainak ellátásával Dr. Bartók István egyetemi docens urat bízta meg 2018. július 1-jei hatállyal. A Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar a tavaszi sze-meszterben pályázatot hirdetett a dékáni magasabb vezetői tisztség ellátására. A Kari Ta-nács és a Szenátus javaslatát figyelembe véve prof. dr. Náhlik András rektor úr dr. Czeglédy Tamás egyetemi docens urat nevezte ki a kar dékánjának 2019. július 1-jai hatállyal.
A Soproni Egyetem 2020. augusztus 1-jétől alapítványi fenntartású, modellváltó egyetem lett, így karunk előtt is számos új kihívás áll. A minőségi tudás megszerzéséért folytatott versenyben csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek az egyetemei képesek választ adni az átalakuló világrend kihívásaira.
A modellváltást követően a Soproni Egyetem pályázatot hirdetett dékáni magasabb vezetői tisztség ellátására. Prof. dr. Fábián Attila rektor úr dr. Széles Zsuzsanna egyetemi docens asszonyt nevezte ki a kar dékánjának 2021. július 1-jei hatállyal. Karunk új struktúrájában három intézet és egy kutatóközpont jelenti az oktatási-kutatási szervezeti egységeket.
A jövőben három kiemelt terület jelenti a fejlesztési irányt: turizmus-képzések, pénzügyi és számviteli képzések és a kar nemzetköziesítése.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy a kar fontos szerepet tölt be a régió felsőoktatási vertikumában, mely az oktatáson túlmenően hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerével meghatározó kutatási és innovációs potenciált is jelent.
Dr. Wilfing János
egyetemi főtanácsos
