A szabadság és az összetartozás öröksége – 1956 hőseire emlékezett a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem történetében 1956 őszének eseményei kitörölhetetlen emléket hagytak. Az akkori hallgatók a forradalom napjaiban bátorságukkal, felelősségvállalásukkal és összefogásukkal mutattak példát. A megemlékezés első helyszínén, az A épület mögötti emléktáblánál Buni Bence, a Hallgatói Önkormányzat elnöke idézte fel a történelmi napokat.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a selmeci hagyományok és az egyetemi közösség összetartó ereje ma is szoros kapcsolatot teremt a jelenlegi hallgatók és elődeik között. Az egykori egyetemisták részt vállaltak a város működésének fenntartásában, és helytállásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Sopronban a forradalom vérontás nélkül zajlott le.

„Hetven év után is szolgáljanak példaképként ők, akik rövid időre is, de visszaadták 30 ezer soproni lakos szabadsághitét és nemzeti méltóságát, ezért 1956 fáklyája soha nem aludhat ki – mondta.

 A beszédet és koszorúzást követően az egybegyűltek a Botanikus kertben található 1956-os emlékműhöz vonultak, ahol Prof. Dr. Heil Bálint, az Erdőmérnöki Kar dékánja mondott ünnepi beszédet. Személyes élményein keresztül idézte fel azokat a Kanadába került egykori hallgatókat, akik évtizedek múltán is őrizték soproni kötődésüket és a selmeci hagyományok szellemét.

A dékán arra emlékeztetett, hogy az igazság, a tisztesség és a szabadság iránti vágy a legnehezebb történelmi időkben is erőt adhat az embernek.

„Ha lelkünkben a legválságosabb időkben is tiszták tudunk maradni, ha az erkölcs kristálytiszta elvei mentén éljük hétköznapjainkat, akkor újra és újra kitisztul majd felettünk az ég” – hangsúlyozta.

 Fodor László okleveles erdőmérnök-hallgató, az Erdő- és Faipari Mérnök Hallgatók Selmeci Társaságának elnöke beszédében a fiatalok felelősségét emelte ki. Mint mondta, az 1956-os soproni egyetemisták példája ma is arra tanít, hogy a szabadságot minden nemzedéknek meg kell becsülnie és óvnia kell.

„A szabadság nem magától értetődő állapot, nem örökbe kapott kiváltság, hanem olyan érték, amelyet minden nemzedéknek újra meg kell becsülnie” – fogalmazott.

Az ünnepi alkalmon Márai Sándor Mennyből az angyal című verse is elhangzott dr. Bende Attila és Fazakas Bendegúz előadásában, felidézve az 1956-os forradalom emlékezetének fájdalmas és felemelő pillanatait.

A megemlékezés ünnepélyes mozzanataként Soproni Egyetemért Emlékérmet adták át Roller Istvánnak, akinek munkáját az egyetem történeti örökségének megőrzéséért, édesapja, Roller Kálmán hagyatékának gondozásáért és a kanadai–magyar közösségben végzett tevékenységéért ismerték el. A kitüntetést Prof. Dr. Fábián Attila rektor, Prof. Dr. Heil Bálint dékán és Prof. Dr. Faragó Sándor rector emeritus adta át.

Nem véletlen, hogy az egykori soproni egyetemisták öröksége ma is élő része intézményünk történetének. Bátorságuk, összetartásuk és szabadságba vetett hitük olyan útravaló, amelyre a jelen és a jövő nemzedékei egyaránt támaszkodhatnak.

 A megemlékezést követően az egyetemi megemlékezés résztvevői korhű teherautókon utazva csatlakoztak a városi ünnepséghez.

Fotó: Rombai Péter