A Legendák! A nagy musicalshow hétvégi bemutatóján a közönség a népszerű musicalslágerek mellett egy különleges vizuális világot is láthatott. A Fertőrákosi Barlangszínház LED-falán megjelenő animációkat és digitális háttereket a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar Kreatívipari Intézetének oktatói és hallgatói készítették. Az együttműködésről, az alkotói folyamatról és a gyakorlati tapasztalatok jelentőségéről prof. dr. Kósa Balázzsal, az intézet oktatási dékánhelyettesével és Ladányi Rubennel, a kar hallgatójával beszélgettünk.
A projektben oktatók és hallgatók dolgoztak együtt, hogy minden dalhoz a hangulatát erősítő, egyedi vizuális háttér készüljön. A közös alkotás során összesen 31 különböző látványvilág született, amelyek stílusukban és dinamikájukban is alkalmazkodtak a musicalrészletekhez.
Prof. dr. Kósa Balázs, a Kreatívipari Intézet oktatási dékánhelyettese szerint az ilyen felkérések kiváló lehetőséget jelentenek arra, hogy a hallgatók valódi szakmai környezetben bizonyíthassanak.
„Szeretnénk megmutatni azt, hogy a művészet nem öncélú. Az alkalmazott művészet a megrendelő igényeit szolgálja ki, magas szakmai színvonalon és praktikus szempontokat figyelembe véve. Ez is egy ilyen munka volt.”
Mint elmondta, az intézet tudatosan keresi azokat az együttműködéseket, amelyek során a hallgatók és oktatók piaci környezetben szerezhetnek tapasztalatot. A Legendák! musicalshow is egy ilyen koprodukcióként valósult meg, amelyben a kreatív szabadságot a színházi koncepció és a technikai adottságok – például a LED-fal felbontása és a barlangszínház különleges tere – egyaránt meghatározták.
A vizuális anyagok elkészítésében részt vett Ladányi Ruben, a Kreatívipari Intézet kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója is, aki számára a projekt egyszerre jelentett szakmai kihívást és inspirációt.
„Ez az egész projekt igazából egy hatalmas lehetőség, szerelemprojekt volt. Megtiszteltetés, hogy részesei lehettünk.”
A hallgató szerint különleges élmény volt megtapasztalni, hogyan változik meg egy elkészült vizuál, amikor végül a hozzá tartozó zenével együtt kel életre.
„Amikor végül rákerült a zene, akkor egy sokkal magasztosabb végeredményt láttam. Teljesen más volt úgy az a vizuál, amit elkészítettünk.”

A közös munka a kreativitáson túl, fegyelmezett projektmunkát is igényelt. A rövid határidők, a folyamatos egyeztetések és a professzionális elvárások mind hozzájárultak ahhoz, hogy a hallgatók valós képet kapjanak a kreatívipar működéséről.
„Az intézet célja, hogy a hallgatók már egyetemi éveik alatt olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, amelyek versenyképessé teszik őket a munkaerőpiacon. A kommunikáció-szak nálunk arra épül, hogy piacképes, gyakorlati tudást adjunk a hallgatóinknak – emelte ki Kósa Balázs.
A Fertőrákosi Barlangszínházban megvalósult együttműködés mindkét fél számára sikeresnek bizonyult, és a résztvevők reményei szerint csupán az első állomása egy hosszú távú szakmai kapcsolatnak.
Kapcsolódó elérhetőségek
Kapcsolódó tartalmak
- Mit ad nekünk az erdő? A Soproni Egyetem szakértői szerint sokkal többet, mint gondolnánk
- 1956 – történetek, emlékek, programok egy helyen
- A tudomány élménnyé válik: Kutatók Éjszakája a Soproni Egyetemen
- Regisztráció a Nyugdíjas Egyetem 15. évfolyam, 30. szemeszterére
- Visszatérünk egyszer, százszor…-Lóháton érkeztek meg a soproni hallgatók Selmecre
- Akik elmentek, de el nem szakadtak: a Soproni Egyetem emlékéve 1956-videóval
- Mit ad az erdő – és mennyit ér nekünk?
- Évtizedek után ismét Sopronban találkoztak a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának tiszteletdiplomásai
- Lóháton Selmec örökségének nyomában – 2. rész
- HATalmás Agancsnap a Soproni Egyetem Botanikus kertjében