Soproni Egyetem: a méhlegelő nem elhanyagolt terület

A rendezett, sűrű, golfpályaszerű gyep sok kerttulajdonos álma, de egyre nagyobb ára van, pénzben, vízben és energiában is. Cserpes Tamás, a Soproni Egyetem Botanikus kertjének kertészmérnöke szerint a magyarországi klíma már nem kedvez az állandóan zöld pázsitnak.

„Kevés a csapadék, nagyon forróak a nyarak, ez kiégeti a füvet. Ha valaki egyenletes, szép gyepet akar, azt ma már szinte csak öntözéssel lehet fenntartani” – mondta a szakember.

A megoldás szerinte nem feltétlenül az, hogy még több vizet használunk. Inkább az, hogy engedjük természetesebbé válni a kertet. Ha nem kizárólag egyféle fűből áll a gyep, hanem más növények, vadvirágok is megjelennek benne, sokkal ellenállóbb lehet.

„Változatosabb lesz a gyep, nem lesz teljesen egyenletes, viszont jobban bírja a szélsőséges időjárást” – tette hozzá.

A szakemberek szerint a túl gyakori fűnyírás sem tesz jót a gyepnek. A rövidre vágott fű könnyebben kiszárad, a talaj pedig gyorsabban elveszíti a nedvességet. Ezért érdemes magasabban hagyni a füvet, különösen a nyári hőségben.

„Akár 6-7, sőt 10 centis magasságot is meg lehet hagyni száraz időben” – mondta a kertészmérnök.

A robotfűnyírók ebből a szempontból kíméletesebbek lehetnek, mert egyszerre csak néhány millimétert vágnak le. A szakemberek szerint azonban ezeket is érdemes inkább a reggeli vagy esti órákban működtetni.

A beszélgetés során szóba kerültek a méhlegelők és a vadvirágos kertek is. Sok helyen még mindig rendezetlennek tartják az ilyen területeket, pedig fontos élőhelyet jelentenek a rovarok számára.

Péterfalvi Ágnes, tájépítész, a Soproni Egyetem Botanikus Kertjének vezetője szerint szemléletváltásra lenne szükség.

„Nem attól gondozott egy kert, hogy fél centire vágott pázsit van benne. Az is lehet szép, ha tele van vadvirágokkal” – fogalmazott.

A szakember szerint sokszor a megszokás miatt ragaszkodunk a tökéletes gyephez. Pedig a természetesebb kertek nemcsak a rovaroknak kedveznek, hanem a gyerekek számára is élőbb környezetet mutatnak.

„Egy gyereknek szerintem úgy jó felnőni, hogy látja maga körül a virágokat, a méheket, a természetet” – mondta Ágnes.

A Soproni Egyetem szakemberei szerint nem kell mindenhol meghagyni a magas füvet, hiszen vannak intenzíven használt részek egy kertben, azonban ott, ahol nincs folyamatos taposás vagy játék, érdemes lehet kisebb sávokat, virágos foltokat meghagyni.

A cél nem az, hogy elvaduljanak a kertek, hanem hogy jobban alkalmazkodjanak ahhoz a klímához, amelyben már most is élünk.