A napokban különleges unboxing eseménynek lehettek tanúi kollégáink, hiszen megérkeztek egyetemünkre a BorderEye projekt legmodernebb merevszárnyú drónjai, amelyek képesek órákon át a levegőben maradni és a legkisebb változásokat is kiszúrni a talajon.
Prof. dr. Fábián Attila rektor szerint a drónok érkezése egy új korszak kezdete az egyetemen, ahol a kutatók már nem elméletben, hanem a világ élvonalába tartozó eszközökkel dolgozhatnak.
A projekt alapötlete négy évvel ezelőtt született meg, amikor a szakemberek felismerték, a déli határ sűrű növényzettel borított részeit a jelenlegi módszerekkel szinte lehetetlen hatékonyan ellenőrizni. Ezt a rést tömik be az új, lézeres szkenneléssel (LiDAR) felszerelt gépek.
Prof. dr. Czimber Kornél összefoglalta a technológia lényegét is.
„Képesek vagyunk a pontfelhőből a domborzat fölötti tereptárgyakat – legyen az autó, személyek, de akár alagút vagy kerítés – térképezni különböző szűrőtechnikákkal. Képesek vagyunk pontfelhő-különbségeket képezni, tehát változásokat kimutatni, ezen túl pontfelhő különbségeket képezünk, hogy a változásokat kimutassuk.”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha egy erdős területen korábban nem állt autó, de az újabb repülésnél már ott van, a rendszer azonnal jelzi a különbséget.
A Soproni Egyetem új büszkeségei, a Quantum Systems által gyártott „Iker” drónok, függőlegesen szállnak fel, mint egy helikopter, de úgy repülnek, mint egy repülőgép. Ez a kombináció elképesztő teljesítményt tesz lehetővé.

„Míg a hobbidrónok 20 perc után lemerülnek, ezek a gépek másfél órát töltenek a levegőben. Egy repüléssel 700 hektár területet képesek tűpontosan felmérni, de a határvédelem mellett kiválóan alkalmasak az illegális fakivágások, a szemétlerakás vagy a gátszakadások figyelésére is. Az Iker drónnal egy mondjuk soproni hegyvidéki, 4000 hektáros területet egy nap alatt fel tudunk mérni" – tette hozzá Czimber professzor.
Bár a hardver Németországból érkezett, a rendszer „lelke” soproni. Az egyetem saját algoritmusokat fejlesztett az adatok feldolgozására, így a katonai minősítésű szenzorok által gyűjtött információkat a magyar erdőkre szabva elemzik.
Pál Károly, a drónokat szállító cég képviselője kiemelte, hogy a gépeken található LiDAR, optikai és multispektrális kamerák messze meghaladják az iparban jelenleg használt eszközök tudását.
A tesztidőszak már elindult, a tervek szerint pedig nyár végén élesben is munkába áll a flotta az erdőterületek és a határszakaszok felett.
Kapcsolódó elérhetőségek
Kapcsolódó tartalmak
- Mit ad nekünk az erdő? A Soproni Egyetem szakértői szerint sokkal többet, mint gondolnánk
- 1956 – történetek, emlékek, programok egy helyen
- A tudomány élménnyé válik: Kutatók Éjszakája a Soproni Egyetemen
- Regisztráció a Nyugdíjas Egyetem 15. évfolyam, 30. szemeszterére
- Visszatérünk egyszer, százszor…-Lóháton érkeztek meg a soproni hallgatók Selmecre
- Akik elmentek, de el nem szakadtak: a Soproni Egyetem emlékéve 1956-videóval
- Mit ad az erdő – és mennyit ér nekünk?
- Évtizedek után ismét Sopronban találkoztak a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának tiszteletdiplomásai
- Lóháton Selmec örökségének nyomában – 2. rész
- HATalmás Agancsnap a Soproni Egyetem Botanikus kertjében