A Könyv napján volt a hivatalos bemutatója annak a kötetnek, amelyben a Soproni Egyetem nyugalmazott professzora, Dr. Hargitai László foglalta össze szakmai életének legfőbb eseményeit. A szerző betegsége miatt sajnos nem tudott jelen lenni a Ligneumban, de egykori kollegái, munkatársai és tanítványai történetein keresztül nagyon is jelenvaló képet kaptunk a 85 éves egyetemi tanárról.
Hargitai László az Alföldön volt otthon, ma újra Szolnokon él. De élete számos szakaszában Sopron volt az igazodási pont: középiskolásként szakmai kirándulások, később a főiskolás évek, 1976 után pedig különféle egyetemi oktatói státuszok és persze 3 itt nevelkedő fia kötötte a leghűségesebb városhoz. Ahhoz az egyetemi tanári generációhoz tartozott, akik a szakmából, a konkrét ágazati üzemek világából érkeztek, nagy gyakorlati tapasztalattal és még nagyobb tervekkel. Az ő soproni évtizedeiben önállósodott a faiparos képzés Sopronban: ki kellett dolgozni az új tantárgyakat, meg kellett határozni a tudásszinteket, a vizsgafeltételeket, a szakma mérnöki és tudományos elismertségét kellett felépíteni.

Ebben a munkában vállalt meghatározó szerepet Hargitai László, aki végigjárva a ranglétrát professzora, illetve dékánja is volt a Faipari Karnak. Fűrészüzemi tapasztalatait és az üzemi termelésben szerzett rutinját gyorsan átültette a felsőoktatásba, hatékony és precíz munkája, a faipar iránti elkötelezettsége számos szakmai elismerést hozott neki: egyetemi és állami kitüntetések sora szerepel a „Fából faragott világom” címmel megírt életrajzi adatokkal is színesített szakmai memoárjában.
A könyvbemutató délutánján inkább, mint embert: diáktársat, kollegát és mestert ismerhettük meg őt. Répászky Miklós Abádszalókról jött Sopronba, hogy meséljen a közös kamaszkori élményeikről, hiszen együtt jártak technikusi iskolába, együtt tanulták meg a szakmájuk iránti alázatot, a teherbírást és a nehezített körülmények közötti helytállást. Márpedig nehéz idők jöttek… Hargitai Lászlót elsőre nem vették fel Sopronba, akkor kezdett dolgozni először fűrészüzemben. Később több hasonló műhelyt és vállalatot rázott helyre országszerte: megszüntette a gazdálkodás visszásságait, hatékony munkaszervezéssel jelentős termelésnövekedést ért el minden általa vezetett egységben.

A könyvében is számos (ma már megmosolyogtató) történetet adott közre a szocialista üzemek hétköznapjairól, ezeket a részleteket Köő Márton faipari mérnök hallgató olvasta fel a bemutató közönségének. Dr. Szabadhegyi Győző az egykori kollégiumi szobatárssal közös kalandjaikra is szívesen emlékezett: a közös szakmai programokra, síversenyekre és sportélményekre. Dr. Gerencsér Kinga több mint 3 évtizeden keresztül volt kollegája Haraszti Lászlónak, akiben szerinte ideálisan egyesült a szakember és a tanár. Egykori tanítványa, mai értelemben utóda Prof. Dr. Bejó László a Soproni Egyetem nevében köszönte meg elődje példamutatását és kívánt jobbulást a távolból is Hargitai dékán úrnak.
A kötet a Soproni Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg, a szerkesztés oroszlánrészét a professzor úr középső fia, Hargitai Gábor vállalta magára. A kiadvány bekerül az intézmény Központi Könyvtárába is, megvásárolni néhány hónap múlva a Soproni Egyetem webshopjában lehet majd.
Kapcsolódó elérhetőségek
Kapcsolódó tartalmak
- Mit ad nekünk az erdő? A Soproni Egyetem szakértői szerint sokkal többet, mint gondolnánk
- 1956 – történetek, emlékek, programok egy helyen
- A tudomány élménnyé válik: Kutatók Éjszakája a Soproni Egyetemen
- Regisztráció a Nyugdíjas Egyetem 15. évfolyam, 30. szemeszterére
- Visszatérünk egyszer, százszor…-Lóháton érkeztek meg a soproni hallgatók Selmecre
- Akik elmentek, de el nem szakadtak: a Soproni Egyetem emlékéve 1956-videóval
- Mit ad az erdő – és mennyit ér nekünk?
- Évtizedek után ismét Sopronban találkoztak a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának tiszteletdiplomásai
- Lóháton Selmec örökségének nyomában – 2. rész
- HATalmás Agancsnap a Soproni Egyetem Botanikus kertjében