2011.06.03-04. KTI tanulmányút: Horvátország


A tanulmányi kirándulás útvonala: Sopron–Zágráb–Plitvice–Grabovac–Zadar–Sopron

Finanszírozó: TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0008
Résztvevők száma: 36 fő. A tapasztalatcserén 8 fő oktató, 6 fő tanszéki munkatárs, 6 fő PhD hallgató, 9 fő MA hallgató és 7 fő BA hallgató vett részt.

Általános benyomásaink az országról
Horvátország az 1990-es évek elején felbomlott Jugoszlávia Szlovénia utáni második legjelentısebb tagköztársasága, Zágráb pedig Belgrád után a második legnagyobb városa volt. A köztársaság a föderáció fejlettebb, nyugati területeihez tartozott. A Balkán-félsziget északnyugati részén helyezkedik el.
Az ország egyik fő jellegzetessége, hogy kapcsolatot teremt a nyugat-európai, közép-európai és a délkelet-európai térségek között. Földrajzilag több, különbözı tranzitforgalomnak ad helyet. Nyugat–Kelet irányban az észak-olasz és a dél-német területeket köti össze a szerb területeken keresztül Törökországgal és az égei térséggel. Magyarország és Szlovákia számára hagyományosan tengeri kijáratot biztosít, az Adria-kőolajvezetéken keresztül – kiegészítő és rendszertelen jelleggel – hozzájárul az energiabiztonsághoz (a délszláv háború utáni időkben rendszertelen a vezetéken keresztüli olajszállítás) és a turisztikai tranzitforgalmat bonyolít le, illetve turistákat fogad.
Földrajzilag ugyan a Balkánhoz tartozik, de magukat hagyományosan inkább Közép-Európához tartozónak minősítik. Horvátország kulturálisan a nyugati és a keleti katolicizmus, valamint az ortodox vallás közötti találkozási pontban található és a latin kereszténység utolsó védőbástyájának minősül. A lakosság többsége katolikus (közel 90 százaléka), látogatásunk ideje alatt (2011. 06.04-én) XVI. Benedek pápa Zágrábban tett hivatalos látogatást, melynek intenzív előkészületeit Zágrábban június 3-án közvetlenül megtapasztaltuk.
Domborzat alapján az ország három különbözőrészre különül el, melyeken átutaztunk: alföldi régió, mediterrán, vagy tengerparti területek és a Dinári hegység. Földrajzi jellegzetességeit illetően a tengerparti és a szárazföldi Horvátország egymástól erőteljesen különbözik. Éghajlatuk is különböző: a tengerparti térség éghajlata mediterrán, a szárazföldi területeké kontinentális. A kontinentális területeken erős zivatarban utaztunk, ezeken a részeken viszonylag hosszú utat tettünk meg autóbusszal, de szerencsére a mediterrán térség napsütését is élvezhettük gyalogosan.
Gazdaságilag négy, egymástól szintén eléggé eltérő település típust, megélhetési lehetőséget különböztethetünk meg:

  1. Nagyvárosok (pl. Zágráb 700 ezer lakos, Split 190 ezer lakos, Fiume 140 ezer fő, Zadar 72 ezer fő lakos), melyek az ipari termelés központjai is. 
  2. Intenzív agrártermeléssel foglalkozó területek, amelyek az alföldön találhatók és jelentısebb városok közelében szervezıdtek. 
  3. Alacsony termelékenységő hegy- és dombvidékek, ahol a települések száma és az egyes települések lélekszáma is rendkívül alacsony. Ezeken a részeken nemigen láttunk települést, mezıgazdasági termelésre utaló jeleket. 
  4. Mediterrán területek települései, amelyek fejlıdésében meghatározó szerepe van az idegenforgalomnak, a tengeri hajózásnak, közlekedésnek és kereskedelemnek. A tengerparti települések egy részénél az ipari termelés is jelentıs, pl. hajógyártás. Mind a mezıgazdasági, mind az ipari termelés egységei, vállalkozásai, valamint a települések lakossága is a legszigorúbb környezetvédelmi elıírásokat köteles betartani. Ennek eredményeként az Adria vízminısége kifogástalan, nemcsak a világ egyik legszebb tengerpartjával, hanem legtisztább fürdıhelyeivel is büszkélkedhetnek.

Zágráb
2011. június 3-án Zágrábban, az Institute of Public Finance-ben tettünk látogatást és meghallgattuk az Intézet igazgató asszonyának, Dr. Katarina Ott előadását. Az intézet a horvát Akadémiához tartozik szervezetileg, de a kutatókat a Zágrábi Egyetem finanszírozza. Kutatóinak összlétszáma 25 fő.
Előadásában – többek között – az alábbiakra tért ki.
A gazdasági károk, a délszláv háború következményeként Horvátországban elhúzódó gazdasági válság alakult ki, melyet pénzügyi egyensúlytalanság, növekvı adósságállomány, magas infláció és munkanélküliség jellemzett. A központi kormány 1993. október 4-i stabilizációs programjának, valamint a Világbank és az IMF hiteleinek köszönhetıen az 1990-es évek közepétıl fellendült a horvát gazdaság. A makromutatók jelentısen javultak, pl. 1994 és 1997 között a GDP évi átlagos növekedése elérte a 6,4 százalékot. A szerkezeti reformok – hasonlóan a magyar gazdasághoz – azonban elmaradtak, a növekedést részben az ország újjáépítése, a háborús károk felszámolása, részben az ipari, mezőgazdasági termelés háborús évekhez képesti növekedése, a turizmus fellendülése hajtotta. A beruházások pénzügyi fedezetét alapvetıen a külföldi hitelek biztosították; megkezdődött az ország eladósodása.
A 2010-2011. gazdasági problémái: az export alacsony növekedési üteme, az ország növekvő adósságállománya, a korrupció, a viszonylag jelentıs feketegazdaság, a magas munkanélküliség, a jelentős állami kiadások, a lassú strukturális átalakítás, a privatizációs folyamat osztogatófosztogató jellege. A GDP növekedésében még mindig jelentıs szerepet játszanak a költségvetésbıl finanszírozott infrastrukturális beruházások (pl. autópálya-építés), jelentős gond, hogy a magánberuházások részaránya alacsony. A növekedés fő hajtóerői az ipari termelés bővülése, a kiskereskedelem, az újjáépítés, a turizmus.
Napjainkban a horvát gazdaság legjelentısebb problémái az ipari, mezőgazdasági termelés elmaradt modernizációja, a relatíve magas költségvetési hiány, a szerkezeti reformok hiánya, a jelentős mértékű korrupció. A helyi és területi önkormányzatok állami támogatása, finanszírozása, az egészségügy, a nyugdíjrendszer finanszírozása, a nem hatékony, veszteséges állami és magánvállalkozások támogatása, állami garanciák nyújtása elviselhetetlen mértékő költségvetési hiányt okoz.
A központi kormányzat 2011. 04. 19-én egy Gazdasági Fellendülési Programot hirdetett meg, amely egyrészt hangsúlyozza a szerkezeti reformok szükségességét, a közszolgáltatások racionalizálását és hatékonyabbá tételét, a központi költségvetés kiadásainak redukálását, az adózási rendszer egyszerősítését, az állami támogatások rendszerének egyszerűsítését stb. Másrészt az előző célkitűzésekkel ellentétesen a program célként jelöli meg a nem hatékonyan működő vállalkozások állami támogatását is.
A Program kitér a gazdaság modernalizálására is, célként fogalmazza meg az energiaszolgáltatás és -felhasználás területén a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználását, a „zöld” technológiák előnyben részesítését, az infrastruktúra (vasút-hálózat, tengeri, folyami hajózás, légi úton történő szállítás) korszerűsítését, fejlesztését, a vízgazdálkodás reformját.
Az állami kiadások csökkentése érdekében célként tőzték ki az államháztartási rendszer reformját, tervezik a szociális kiadások csökkentését, a közszolgáltatások szerkezeti átalakítását, részbeni privatizációját. A GDP-hez viszonyított külső államadósság szintje ma már kritikus mértékű és különösen rapidan nőtt.

Együttmőködési megállapodás
Katarina Ott előadását vita és személyes beszélgetések követték. Aláírtuk az NYME TTI és a kutatóintézet közötti Együttmőködési Megállapodást. Az igazgató asszony nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a honlapjukon a kutatásukkal kapcsolatosan számos aktuális információt olvashatunk, és különböző ösztöndíjakkal is tudják támogatni az Intézetükben kutatni szándékozó PhD hallgatókat, oktatókat.

Grabovac
Június 03-án 16 órakor elindultunk Grabovacba a szállásunkra. Útközben megálltunk a Plitvicei tavaknál és három órás gyalogtúrára fizetett be mindenki amely távot teljesítette is. Este 21 órakor elfoglaltuk a szállásunkat, amely Grabovac faluban, faházakban volt. A csoport 5 tagja és 2 fő sofőr egy szállodában töltötte az éjszakát, mivel a turista szálláson mindössze 31 főnek tudtak szállást biztosítani.

Zadar
Másnap, 06.04-én, reggel 8 órakor elindultunk Zadarba, ahol megkerestük Maja Koleg asszonyt, aki az University of Zadar nemzetközi kapcsolatokért felelős osztály vezetője. Egyetemeink, különösen Közgazdaságtudományi Karaink közötti együttmőködési lehetıségekről tárgyaltunk, de az Együttműködési Megállapodás konkretizálása, az együttműködési területek kiválasztása, még további tárgyalásokat igényel. Rövid városnézés után elindultunk hazafelé.

Útban hazafelé
Két kollégánk is részt vett a NYME TTI és a SZTNH által szervezett alapfokú iparjogvédelmi képzésen, amit kiválóan megfelelt minősítéssel végeztek el. Az úton hazafelé a buszon szerzői jogokkal, iparjogvédelemmel kapcsolatos tesztet tölthettek ki a hallgatók és az oktatók egyaránt. A tesztet a tanfolyamon részt vett kollégák állították össze. Június 04-én 21óra 30 perckor érkeztünk meg szerencsésen Sopronba.

Összefoglaló
A hallgatók, oktatók jól érezték magukat a tanulmányi kiránduláson. Sok élménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk. Benyomásokat szereztünk az egyik déli szomszédunk gazdaságáról, megcsodálhattuk országuk szépségét. Reméljük, hamarosan vendégül láthatjuk a zágrábi, a zadari és rijekai partner intézmények felelős vezetőit. 

Sopron, 2011. június 8.

Dr. Andrássy Adél intézetigazgató, egyetemi docens

A képek megtekinthetők itt >>