2010.03.19. Sikeres szakmai tanulmányút


Az NYME KTK posztgraduális levelező tagozat II. évfolyamának egészségügyi menedzser szakos hallgatói 2010. március 19-én kórházlátogatáson jártunk Telkiben. 

 

 

 

 

Kíváncsiak voltunk az ország egyetlen magánkórházára. Arra, hogy mennyiben nyújtanak magasabb színvonalú hotelszolgáltatást, mint az állami és önkormányzati fenntartású intézmények un. „VIP-rész­le­gei” és mennyiben más az egészségügyi szolgáltatás minősége, tartalma, mint a saját intézményeinkben.

Az intézmény honlapját megtekintve rögtön szembetűnő volt, hogy profi menedzserek készítették: nemcsak a kiállítása, hanem a tartalma is. Az egyes betegségekről szóló tájékoztatás „kis egészségügyi felvilágosításnak” is beillik. Az orvosok videofelvételen bemutatkoznak és ismertetik az általuk végzett beavatkozásokat. Ezáltal egy bizalmi légkört már a honlap olvasásakor meg tudnak teremteni, a beteg már előre tudja, hogy kit fog felkeresni. Természetesen teszteltem is az elhangzottakat. Egy volt csoporttársam dolgozik ott, meghallgattam a vele készült felvételt, valós és hiteles volt. Minden egészségügyi tevékenységről részletes ismertetővel rendelkeznek, ugyanígy a hotelszolgáltatás jellegéről, minőségéről is. A bejelentkezés egyszerű, gördülékeny. Lehet rendszeres hírlevelet is kérni. Egyetlen dolgot hiányoltam. Bár az árlista nyilvános és a karbantartása 1 hónapja is tartott, jelenleg sem lehet még a honlapon elérni.

A személyes látogatás során valóban exkluzív környezetet, egy ötcsillagos szálloda szolgáltatásait találtuk. Komoly szerepet tulajdonítanak a pozitív környezet gyógyulást segítő hatásának is. Biztosítják a diszkréciót és az intimitást nemcsak a beteggel való törődés, de az elhelyezés kapcsán is, minden beteget külön fürdőszobás, ízlésesen berendezett szobában helyeznek el.

Látogatásunkkor a kórház PR-menedzsere fogadott bennünket. Az intézmény bemutatása és megtekintése után részletes és készséges tájékoztatást kaptunk minden kérdésünkre.

Az intézmény 100 ágyas, 50 szobás és csak magánfinanszírozásból működik, OEP finanszírozással nem rendelkezik. Ugyanakkor a kórházzal több egészségpénztár szerződött és üdülési csekk elfogadó-hely is. A kórház mátrix rendszerben működik: belgyógyászati, sebészeti mátrix, és szülészeti fekvőbeteg részleggel rendelkezik. A gyermekeket a belgyógyászati mátrix részlegen helyezik el.

Mivel a Budakeszi úton egy járóbeteg rendelőintézettel is rendelkeznek, ezért csak műtéti várólista van. A betegek a vizsgálatra egyeztetett időpontban érkeznek és a dolgozók ügyelnek arra, hogy késés nélkül végezzék feladatukat. A színvonalas szakmai munka és a megfelelő hangnem alapvető elvárás.

A cégnek 140 alkalmazottja és 200 közreműködője van. Az orvosok vegyes foglalkoztatási rendszerben dolgoznak, vannak stáborvosok (alkalmazottak, 15%) és vannak szabadfoglalkozású orvosok (közreműködők, 85%) is. Utóbbiak csak egyes napokon ill. bizonyos beavatkozások elvégzése idején dolgoznak az intézményben. Az ápolók alkalmazotti szerződéssel rendelkeznek, fele-fele arányban diplomás ill. OKJ – szakápolók. Bérezésük egyedi bértábla szerint történik, figyelembe veszik a végzettséget és az intézményben eltöltött időt. A más intézményben szerzett gyakorlat nem jelent előnyt sem az alkalmazásnál, sem a bérezésben. Ez – úgy tűnik – érzékelteti a cég üzletpolitikáját is. Sajnos ez jogos kritika az állami egészségügyi intézményekben meghonosodott viselkedési morál vonatkozásában, ugyanakkor a több évtizedes szakmai tapasztalat méltatlan leértékelése és háttérbe szorítása is. Saját konyhájuk, dietetikusuk van. Az őrző-védő szolgálat és a kertfenntartás outsourcing rendszerben működik.

Helyben végzik el a fizikális, EKG, röntgen és UH vizsgálatot ill. a labor-vizsgálatok egy részét. A CT és MR ill. egyes speciális labor-vizsgálatok elvégeztetése (szerződéssel) más intézményben történik. Szövődményes esetben, intenzív osztályos kezelés szükségessége esetén a beteget megegyezés alapján a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi úti Intenzív Osztályára szállítják.

Mindennapi életmentésre szakosodott orvosként kicsit zavart a szubintenzív részlegen letakart nagyértékű műszerek látványa. Ezekért mi évekig harcoltunk az állami egészségügyben, nagyon sok munkaórát futottak, letakarva pedig soha nincsenek. Természetesen a magánintézményekben  is biztosítani kell a minimumfeltételeket még akkor is, ha ezek a műszerek sohasem lesznek kihasználva. Kicsit szegényesnek találtam a szülőszobán és a rendelőkben az életmentő gyógyszerek palettáját is. Természetesen nem ennek az intézménynek a feladata a kritikus állapotú betegek ellátása, de az ember a több évtizedes tapasztalatot nehezen tudja otthon hagyni.

A betegek nagyobbik része külföldi. Az árakról a beteg előzetes felvilágosítást kap ill. a kezelés során felmerült további szükséges vizsgálatokról, beavatkozásokról és azok árairól napi tájékoztatásban részesül. A beteg távozáskor fizet; csak akkor kérnek előleget, ha igen magas értékű gyógykezelést vesz igénybe. Sajnos az exkluzív ellátásnak magas az ára is, melyet a magyar betegek többsége nem tud megfizetni. Egy napi ellátási költség jelenleg

48 750 Ft, mely ötcsillagos szállodai, különszobás-fürdőszobás elhelyezést, 24 órás nővérfelügyeletet, háromszori orvosi vizitet, háromszori a, la carte étkezést, korlátlan ásványvíz-fogyasztást és 2000 Ft határig gyógyszeres kezelést foglal magában. Ez így reális ár, csak sajnos a magyar, társadalombiztosítást fizető ember számára elérhetetlen.

A tanulmányút több tanulsággal is szolgált. A Telki Kórházban valóban betegközpontú az ellátás. Megnyilvánul ez a betegek elhelyezésében, a komfortfokozat biztosításában, a pontosságban, a hangnemben és a segítőkészségben is. A vállalt egészségügyi ellátáson kívül igyekeznek betegeik kívánságait is teljesíteni. A hotelszolgáltatás biztosítása  komolyabb befektetésbe kerül, de a jó szó, a figyelmesség ingyen van. Ezt az állami egészségügyben is nagyon sok dolgozónak meg kellene tanulnia. A beteg ember sokkal sérülékenyebb az egészségesnél és sokszor a jó szó csodákat is tud tenni. Természetesen önmagában nem elegendő, de nélkülözhetetlen. Ahhoz, hogy ilyen elvárásokat tudjunk támasztani az állami egészségügyben is, a dolgozók megfelelő bérezése is szükséges. Amíg alulfizetett, egyik munkahelyről a másikra rohanó, megélhetési gondokkal küzdő, fáradt és fásult munkatársaink vannak, addig ez csak illúzió. Ugyanakkor a beteg ember jogosan várja el a kedvességet és az udvariasságot is a megfelelő szakmai színvonal mellett.

Meg kellene tanulniuk az állami és önkormányzati működtetésű kórházaknak a marketinget is. Hiába tartanak fenn gyönyörű „VIP-részlegeket” – akár a fentinél kedvezőbb árakon is – ha nincs publicitása és nem tud róla senki.

A legnagyobb tanulság azonban az, hogy a magyar egészségügy finanszírozása nem szektor­sem­leges. A magyar biztosítottnak arra sincs lehetősége, hogy az évtizedekig fizetett társadalombiztosítási járulék fejében egy magasabb komfortfokozatot biztosító intézményben vehesse igénybe a szolgáltatást. Ennek egyik lehetséges módja lenne, ha a biztosítotti jogviszony keretében járó részt a biztosító térítené, az afölötti különbözetet pedig a beteg maga fizetné copayment formájában vagy kiegészítő biztosítás keretében. Valószínűleg sokan élnének ezzel a lehetőséggel. Ki akarna több évtizedes járulékfizetés után hatodmagával egy kórteremben, vaságyon feküdni? Mindannyiunk számára érthetetlen, hogy ezt miért nem lehet megvalósítani.

Dr. Kovács Csilla II. évf. orvos-közgazdász hallgató



A képek megtekinthetők itt >>